A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Kákonyi Árpád, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága: Szikes tavak a Duna-Tisza közén
A fekete tavak sárgásbarna színét a vízben levő, szintén kolloid állapotú huminanyagok eredményezik. Az ilyen tavak vize szélmentes időszakban átlátszó, aljzatukat vastag, sok szerves anyagot tartalmazó iszap borítja. A szín úgy keletkezik, hogy a vízben oldott sziksó a tó fenekén halmozódó humuszt elfolyósítja és lebegő állapotban tartja. Az ilyen tavak nyílt vizű medrét egyre inkább eluralja a partról előrenyomuló növényzet. Hazánkban szikes tavakkal borított klasszikus terület (mondhatjuk volt) a Duna-Tisza közi hátság és a Nyírség. A szikes tavak ponttérképe Magyarországon (forrás: KÖM TVH) A folyók árterületén, beleértve a szabályozás előtti árterületeket is, csak kötött agyagos szikesek fordulnak elő. Ilyenek a Felső-Kiskunsági szikes puszták és Felső-Kiskunsági szikes tavak vidéke. A szikes tavak magas sótartalmú vize Közép-Európában egyedülálló mikroflórának és faunának a kialakulásához vezetett, melyre az ún. sziki fészkelő közösség épül. Jellemző élőhelyeik a szikes mocsarak, időszakosan vízzel borított szikes gyepek, szikes puszták, vakszikek és az ezekbe beékelődő szikpadkák. A tavakat szikes gyepek veszik körül. A növényzet leggyakoribb társulás alkotó fajai a zsióka, a fehér tippan, a sziki zsázsa, a sziki mészpázsit és a bárányparéj.A szikes víz azonban nemcsak a tóban élni képes növények, állatok fajait határozza meg, de a tó morfológiai képét is determinálja. A Kiskunsági puszták területein a talajfelszín mélyedéseiben lefolyástalan szikes tavak alakultak ki. A Duna menti tavak kialakulásában alapvető szerepet játszott a folyam szabályozás előtti felszínalakító munkája. Korábban ezeket a területeket a Duna rendszeresen elöntötte, felszíni vízutánpótlásuk később már főleg csapadék-eredetű, illetve egyes esetekben mélységi feláramlású vízből származó volt. A szikes tavak többnyire nagy kiterjedésű, de sekély mélységű, általában 1 m alatti felszíni vizek. Vízutánpótlásukat a felszíni csapadék mellett a felszínre kilépő, vagy feláramló felszín alatti vízkészletből is nyerhetik. A felszínre hulló csapadék hamar eléri a talajvízszintet és megemeli azt. A talajvízszint éves ingadozása 0,5-1 m. A meder alját legtöbbször erős karbonát mésziszap vízzáró réteg borítja, mely megakadályozza a tavakban lévő víz lefelé szivárgá- 2