A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Fuchs Nóra, Szent László ÁMK, Kalocsa Béla, Tallér Mihály, ADUKÖVIZIG: A Garai Sóstó vízháztartásának vizsgálata és optimalizálása
Az észlelési időszakban az éves összegek 475-1230 mm/év között változtak és ezen éves mennyiségek több, mint 80%-a az április-augusztus hónapokra esik. A csapadék és a párolgás különbsége az a készletelem, amely a szabad víztükörnél, főleg a tározókban a felhalmozást, a vizek táplálását befolyásolja. Az 5. ábrán látható, hogy az éves csapadékösszeg és a vízfelület párolgás különbségének trendjében is tapasztalható a periodikus változás. A trend 1969-ig emelkedik, majd 1970-től 2001-ig jelentősen csökken, utána 2001-től újra emelkedik. Az ábra tartalmazza még a csapadék és a vízfelület párolgás éves összegeinek idősorát is. Készletelemek idősora, Garai Sóstó vízgyűjtője-950-900-850-800-750-700-650-600-550-500-450-400-350-300-250-200-150-100-50 0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 850 900 950 1000 1050 1100 1150 1200 1250 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 C-P (mm), Csapadék (mm), Területi Párolgás (mm) Vízfelület Párolgás (mm) csapadék (mm) C-Pv (mm) 5. ábra. Készletelemek idősora az Igali gravitációs főcs. és a Garai Sóstó vízgyűjtő A csapadék és a párolgás különbségének sokéves átlaga -168 mm hiányt mutat, a nyári félévi hiány sokéves átlaga pedig -279 mm. Az aszályos időszakot vizsgálva a hiány értéke évi -132 mm, a nyári félévé pedig -267 mm. A hiány éven belüli eloszlását vizsgálva kitűnik, hogy március, április hónapoktól október hónapig készletveszteség mutatkozik. A legnagyobb hiány július és augusztus hónapban van, a téli hónapokban viszont többlet mutatkozik, ami a veszteségek pótlásához és a friss víztartáshoz elengedhetetlenül szükséges. Az elmúlt évszázadot is beleértve a legaszályosabb 2000. évben pedig szinte egészévben hiány mutatkozott. Területi párolgás Az igazgatóság területére a területi párolgás értékeinek meghatározását a VITUKI végezte. Kiszámításra kerültek meteorológiai állomások adatainak figyelembevételével a területre jellemző havi és éves területi párolgás összegek. A 40 évnél hosszabb éves területi párolgás idősor enyhén csökkenő trendet mutat úgy az éves, mint a téli és a nyári párolgásösszegek esetén is. A területi párolgás éves összegeinek sokévi átlaga 540 mm, ennek több mint 80% -a a 4-9 hónapra esik. Az éves összegek értéke 396-645 mm, a nyári féléves összegek 317-608 mm, a téli félévi összegek pedig 6-123 mm között változnak. 11