A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Fuchs Nóra, Szent László ÁMK, Kalocsa Béla, Tallér Mihály, ADUKÖVIZIG: A Garai Sóstó vízháztartásának vizsgálata és optimalizálása

A Garai Sóstó állat és növényvilága A Garai Sóstón kialakult élővilág kiemelt jelentőségű. Sokféle madárfajnak, növényeknek, bogaraknak, kétéltűeknek és halaknak ad otthont. Kiemelt helyet foglal el a bölömbika (botaurus stellaris), mely Magyarországon fokozott védettséget élvez. (1. kép) A tó területén több pár fészkel. Kiváló élőhelyül szolgálnak a mocsaras, sűrűn benőtt nádasok, melyek a tó területén foltokban jelennek meg. A 70-80 cm-es madarat, világosbarna – sötétbarna és fekete csíkokkal tarkított – tollazata segíti rejtett életmódjában. Nyakát kinyújtja, csőrét felfelé tartja, megpróbálja utánozni a nád imbolygását. Bár vonuló madár, és általában március elején érkezik, és október közepén távozik, a be nem fagyó vizek mellett gyakran áttelelnek. Tavasszal nádból épített fészkébe 4-6 tojást rak. A környéken itt található a legnagyobb állomány, körülbelül 10 pár. A többi területen – Nagybaracskai halastó, Garai halastó, Bácsalmási mosztonga – csak néhány pár telepszik meg, de azok sem minden évben. Táplálékforrásai: halak, kétéltűek, rovarok 1. kép. Bölömbika - Garai Sóstó (2008. 03. 27.) A GARAI SÓSTÓ, ÉS AZ IGALI FŐCSATORNA VÍZHÁZTARTÁSI VIZSGÁLATA Az elmúlt évtizedekben jelentős szélsőségek alakultak ki időjárásunkban, amelyek befolyással voltak a terület vízháztartására. Ezen időjárási viszonyok hatásának vizsgálatát végezzük el az Igali gravitációs főcsatorna és a Garai Sóstó vízgyűjtőjére. A vízügyi ágazat hidrometeorológiai észlelőhálózata jórészt 1970. körül épült ki. Azért, hogy a meteorológiai és a vízügyi szolgálat állomásainak adatsorai és az adatsorokból képzett jellemzők (sokéves átlag, legkisebb és legnagyobb értékek) egymással összehasonlíthatók legyenek értékeléseinkhez többnyire az 1970-2006 közötti adatokat használtuk fel. A rendelkezésre álló hosszúidejű adatsorok adhatnak választ arra a kérdésre, hogy a folyamatok vajon mennyire egyirányúak. 8