A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Fuchs Nóra, Szent László ÁMK, Kalocsa Béla, Tallér Mihály, ADUKÖVIZIG: A Garai Sóstó vízháztartásának vizsgálata és optimalizálása
Meteorológiai viszonyok Hőmérséklet A rendelkezésünkre álló hosszúidejű hőmérséklet adatsorokkal jellemeztük az Igali, benne a Garai Sóstó vízgyűjtőjének hőmérséklet alakulását, amely a vízháztartási helyzet alakulását közvetve ugyan, de befolyásolja. Az éves átlaghőmérséklet közel 70 éves bajai adatsora egyirányú, szignifikáns trendet nem mutat. Meg kell jegyeznünk, hogy a felmelegedés, amelyet a földünk jelentős részén tapasztalnak itt nem kimutatható, viszont periodikus változást tapasztalunk az éves, téli hónapok, illetve a nyári hónapok átlaghőmérsékleteinek tendenciájában. Az viszont kitűnik, hogy az utóbbi 20 évben a telek enyhébbek a nyarak melegebbek lettek. Az évi átlaghőmérsékletek 9,0 °C és 12,2 °C között változnak. A napi hőmérsékletek szélsőértékei szerint nem ritkák a 35 °C-ot, az utóbbi években a 40 °C-t is elérő, sőt meghaladó (40,5 °C) nyári melegek éppúgy, mint a –25, –30 °C-os téli fagyok sem. A havi átlaghőmérsékletek éven belüli eloszlásánál figyelmet érdemel az, hogy a havi legmagasabb és legalacsonyabb átlagértékek közötti abszolút eltérések a nyári félévben – az áprilistól októberig tartó időszakban – egyenletesek és kisebbek, miközben a téli félévben, – különösképpen januártól márciusig- igen jelentősek, mintegy kétszer nagyobbak a nyári ingadozásoknál. Ez egyértelműen a térség téli éghajlatának szélsőséges voltára utal. A legmelegebb hónap július, a leghidegebb pedig január (3. ábra). Középhőmérsékletek alakulása a Garai Sóstó vízgyűjtőjén (1939-2006) 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0 11,0 12,0 13,0 14,0 15,0 16,0 17,0 18,0 19,0 20,0 1939 1941 1943 1945 1947 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 Hőmérséklet ( o C) Évi közép hőm Nyári f. év Téli félév 3. ábra. Az éves és féléves középhőmérsékletek alakulása Csapadék A vizsgált terület közelében, három csapadékmérő állomás helyezkedik el, nevezetesen: Baja (a területtől ÉNy-ra), Csátalja (a vizsgált területtől Ny-ra) és Karapancsa (a területtől DNyra). Az állomások Csátalja kivételével viszonylag hosszú adatsorral rendelkeznek így felhasználhatók a terület csapadékviszonyainak jellemzésére. A csapadék mennyisége évenként jelentősen, többnyire 301-868 mm között váltakozik. A csapadék sokévi átlaga az Igali gravitációs csatorna, valamint a Garai Sóstó vízgyűjtőjén 611 mm. Ennek 42%-a a téli félévben (október-március hó), 58%-a a nyári félévben (áprilisszeptember hó) hullik le. 9
