A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Gondárné Sőregi Katalin, Ács Viktor, Gondár Károly, Kun Éva, SMARAGD-GSH Kft., Ács Tamás, Simonffy Zoltán, BMGE VKKT, Tahy Ágnes, VKKI, Liebe Pál, Maginecz János, VITUKI, Tóth György, Horváth István, Magyar Állami Földtani Intézet: Magyarország felszín alatti vizeinek mennyiségi állapota
- 6 - vízfolyásaink vízkészlete nem FAVÖKO (a folyó hozama a felszín alóli hozzáfolyás nélkül is elegendő élővilágának a fenntartásához), így a folyókat tápláló jelentős felszín alatti v ízmennyiség a hasznosítható készletben jelenik meg. 4. A felszín alatti víztől függő ökoszisztémák állapota A FAVÖKO-k lokális állapotára vonatkozó vizsgálatok azt mutatják be, hogy a felszín alatti víz nyomásviszonyaiban emberi hatásra bekövetkező változások okoznak-e olyan mértékű v áltozást a kapcsolódó felszíni víztestek mennyiségi állapotában, hogy a felszíni víztestre vonatkozó célkitűzéseket emiatt nem lehet teljesíteni. A felszín alatti vizektől függő ö koszisztémák lokális károsodásainak elemzése a Nemzeti Park Igazgatóságok adataira épült. Az előzetes vizsgálatok szerint a víztestek egészére jellemző mértékben károsodott F AVÖKO-k a Dunántúli – Középhegység területén, valamint a Duna-Tisza közi Hátság és a Nyírség területén találhatók, összesen 3 db karszt és 4 db sekély porózus víztestet érintve. A középhegység területén nagyon sok forrás a még ma sem működik. A hátsági területeken a F AVOKÖ károsodása elsősorban az állóvizek felületének csökkenését, illetve a magas talajvízállású területeken található növényzet degradációját jelenti. 5 táblázat: Nem jó állapotú víztestek az ökoszisztémák állapota alapján Érintett víztest száma Az érintett terület megnevezése A nem jó állapot oka k.1.2 Dunántúli-középhegység, Tatai- és Fényes-források vízgyűjtője k.1.4 Dunántúli-középhegység - Esztergomi-források vízgyűjtője k.4.1 Dunántúli-középhegység - Hévízi-, TapolcaiTapolcafő-források vízgyűjtője Az 90-es évekig történő bányászati víztelenítés jelenleg is érezhető hatása sp.1.14.1 Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő északi rész sp.1.15.1 Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyűjtő déli rész sp.2.4.1 Nyírség - Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő sp.2.10.1. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész sp.2.11.1 Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő déli rész Meteorológiai, valamint közvetett és közvetlen vízkivételek okozta hosszútávú talajvízsüllyedés jelenleg is érezhető hatása 5. A felszín alatti víz minőségének változása a túlzott vízkivétel eredményeképpen A felszín alatti vízből történő túlzott termelés vízminőségi problémát is okozhat. Az un. i ntrúziós teszt során a víztermelések következtében átalakuló áramlási rendszerek hatására bekövetkező vízminőségi (kémiai- és hőmérséklet-) változások kerültek kiértékelésre abból a szempontból, hogy nem veszélyeztetik-e a felszín alatti vizek használatát, vagy a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákat. A vizsgálatokat azokon a víztesteken és térségekben végeztük el, ahol regionális áramlást befolyásoló hatású közvetlen, vagy közvetett vízkivételek találhatók. A Duna elterelésével, duzzasztásával és egyéb közvetett vízkivételt és vízpótlást jelentő b eavatkozással érintett Szigetközt egyedileg értékeltük. A Szigetköz esetében a kedvezőtlen ö sszetételű vizek térnyerése magyarországi részeken még nem mutatható ki.
