A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Gondárné Sőregi Katalin, Ács Viktor, Gondár Károly, Kun Éva, SMARAGD-GSH Kft., Ács Tamás, Simonffy Zoltán, BMGE VKKT, Tahy Ágnes, VKKI, Liebe Pál, Maginecz János, VITUKI, Tóth György, Horváth István, Magyar Állami Földtani Intézet: Magyarország felszín alatti vizeinek mennyiségi állapota

- 7 - A porózus víztestek rétegvíz-kivételekkel túltermelt részein felismerhetők a kedvezőtlen ö

sszetételű talajvizek térnyerései, azonban ezek nem mutatkoznak regionális, víztest-szintű p

roblémaként. A szennyezettség mutatójaként használt indikátorok, főleg a nitrát időben nem m

utat növekvő értékeket ezekben a térségekben, ami hígulással és lebomlással magyarázható. A termális karszt-víztestek zártabb rögeiben tárolt víz kémiai összetétele megváltozhat a víztermelések hatására a környezetben (általában fedőben) lévő, eltérő összetételű víz t

érnyerésével. Miután e vizek hasznosítása (gyógy-és egyéb fürdő, ásványvíz-termelés) olyan, a

melyeknél a stabil vízösszetétel előírás, ezért a víztermelés által kiváltott változások kedvezőtlenek lehetnek. A termálvizek vízminőségi változásai egyelőre nem értek el olyan m

értéket, amely alapján technológiaváltásra, vagy hasznosítás felhagyására kellett volna sort keríteni, arra azonban figyelmeztetnek, hogy a mennyiségi igénybevételi korlátok meghatározásánál az eddigi vízminőségi következmények tapasztalatait fel kell használn

i. A fentiek alapján a módosult áramlási viszonyok nem idéztek elő olyan mértékű változást, a

mely alapján bármelyik víztestet nem jó állapotúnak kellene minősíteni. 6

. A felszín alatti víztestek állapotának összefoglalása A víztestek mennyiségi állapotának összesített minősítését a következő, 1-4. ábrákon m

utatjuk be. Az EU útmutató alapján, ha bármelyik vizsgálat során a víztest nem jó minősítést kap, akkor a v

íztestet nem jó állapotúnak kell tekinteni. Sok esetben ugyanannál a víztestnél több nem jó minősítés is előfordulhat. Összesítve megállapítható, hogy a 185 felszín alatti vízgyűjtő közül 2

5 nem jó állapotú. A nem jó állapotú víztestek esetén intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a környezeti célkitűzésektől függően a következő évtizedekben a jó állapot visszaálljon. A nem jó ál

lapotú területeken a továbbiakban pl. a felszín alatti víz használata csak igénybevételi korlátokkal lehetséges. Szükséges lesz továbbá az engedély nélküli vízkivételek visszaszorítására, a víztakarékosságot elősegítő technológiák alkalmazására, az energetikai célra ha

sznosított vizek visszasajtolására. A felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák állapotának megőrzése vagy javítása a közeli, f

elszín alatti vizeket érintő vízhasználatok módosításával, korlátozásával oldható meg. Szükség esetén – főként természetvédelmi érdekből – felszíni vízből történő vízpótlással is j

avítható az ökoszisztémák állapota.