A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Dinka Mária, Ágoston-Szabó Edit, Kiss Anita, Schöll Károly, MTA ÖBKI: A Fertő magyar tórészének térbeli eltérései a vízkémiai jellemzők és a zooplankton együttesek alapján

alcsoportok különíthetők el (5. ábra). A belső-tavi csoportban (I.) határozottan elkülönült az Átjáró-tó (47. hely) együttese a Thermocyclops crassus tömeges előfordulása (96,75 %-os relatív abundanciával) miatt. A nyíltvízi (-nádasszéli) csoport (II.) két alcsoportra tagolódott, B1. és 20. mintavételi helyek, a nyíltvízi Diaphanosoma-Arctodiaptomus fajok kizárólagos jelenlétével, valamint a 9. és 11. helyek, ahol a fenti két nyíltvízi faj mellett egyéb fajok is előfordultak. A nádas csoportban (III.) elkülönült a 2. és 3. mintavételi hely, ahol a nyíltvízi Diaphanosoma és Arctodiaptomus együttesek és a nádas együttesei keverten fordultak elő, valamint a 4., B8. és B9. helyek, ahol kizárólag a nádas jellemző fajai fordultak elő. Összefoglalva megállapítható, hogy a planktonikus Crustacea együttesek alapján a 14 vizsgálati hely három csoportra különült el: a belső-tavak, a nyíltvízi és a csatornák ill. nádasok vize. A fenti elkülönülés a Crustacea együttesek és a vízkémiai eredmények alapján területtípusonként igen hasonló volt. Diszkusszió A Fertő különböző víztereiben (nyíltvíz, belső tavak nádas és csatorna) a víz fizikai és kémiai paramétereinek tekintetében a vízterek között különbségeket jeleztek. A víztestben mért hőmérsékleti, pH, oxigéntelítettség, elektromos vezetőképesség és redoxpotenciál értékek alapján az alábbiakat találtuk jellemzőnek: A víz oxigéntelítettsége, redoxpotenciálja és pH-ja nyíltvízben (100-120 cm vízmélység) volt a legnagyobb, s ezen paraméterek értékei a mélység függvényében lényegében nem változtak. A belső tavak sekélyebb vizűek (70-110 cm vízmélység) Az itt mért értékek alacsonyabbak, mint a nyíltvízben és a pH, az elektromos vezetőképesség és a redoxpotenciál tágabb határok között változtak. A vizsgálat időpontjában, a vízoszlopban az oxigéntelítettség és a redoxpotenciál értékek feltűnően alacsonyak voltak. A nádasok vize a legsekélyebb (10-50cm vízmélység). A nádasban a vízáramlás lehetősége gyakran korlátozott, ezért a víz az in situ mért paraméterek alapján itt a leginhomogénebb, a pH, az elektromos vezetőképesség és az oxigéntelítettség változékony, a redoxpotenciál értékei anaeoróbia meglétére utaltak. 2006-ban a 2002. évi eredményeinkhez (Dinka és mtsai. 2004) hasonlóan (a vízmintáink terepi és laborvizsgálatai alapján elvégzett numerikus analízis során) a vizsgált mintavételi hely típusok (nádas, nyíltvíz, belső tavak, csatorna) egyértelműen elkülönültek egymástól, azzal a különbséggel, hogy 2002-ben (alacsony vízállás idején) a nyíltvíztől távol eső mintavételi helyek izolációja sokkal szembetűnőbb volt. Ez a különbség azzal magyarázható, alacsony vízállás idején, mint pl. 2002-ben a vízfelszín folyamatossága megszakad, a víz a nádas övből visszahúzódik, amelynek következtében a belső tavak nyíltvíztől való izoláltsága, fokozódik. 2002-ben a víz elektromos vezetőképesség is nagyobb volt [1350 (B9. hely) - 2700 μS/cm (20. hely], mint 2006-ban (v. ö. 2. táblázat). A Fertő magyar részén eddigi vizsgálataink során összesen 30 Rotatoria taxont találtunk meg. A 2002-es évhez (Schöll nem publikált adatai) hasonlóan 2006-ban is a Brachionus quadridentatus 3, a Keratella valga 2 formával volt jelen, ezzel ellentétben a Keratella cochlearis 2002-ben 2, 2006ban pedig 3 varietással fordult elő. A kimutatott taxonok közül 4 (Brachionus angularis f. bidens, Filinia longiseta, Keratella quadrata var. quadrata, Polyarthra vulgaris) 2006-ban is előkerült. A felsorolt fajok többségét korábban már kimutatták a területről (Donner 1979, Herzig 1979, Varga 1927, 1934, 1959). A 2002-ben és 2006-ban kimutatott taxonok száma hasonló volt, az együttesek összetétele azonban alkalmanként eltért egymástól. A legnagyobb relatív gyakoriságú taxonok a Brachionus angularis f. bidens, a Keratella quadrata quadrata és a Polyarthra vulgaris. A kimutatott taxonok többsége hazai vizeink planktonjában rendszeresen előfordul, azonban a Keratella valga f. monospina és a Chromogaster ovalis előfordulása hazánkban szórványos. Az egyes mintavételi helyeken jelentős eltérések voltak a Rotatoria együttesek összetételében és egyedszámában is. Eredményeinkhez hasonlóan Andrikovics (1980/81) a Kisherlakni (41. hely) belső tó és a Fertőrákosi-öböl (11. hely) hínár állományainak gerinctelen együttese között tapasztalt jelentős egyedszám eltérést: a Kisherlakniban közel háromszorosa volt a gerinctelenek egyedszám a Fertőrákosi-öbölben találtnál. A belső tavak és a nyíltvíz kerekesféreg együtteseinek különbsége valószínűleg a nyíltvíz jelentős lebegőanyag-tartalmából fakadtak. A nagyobb, többnyire szervetlen 12