A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Dinka Mária, Ágoston-Szabó Edit, Kiss Anita, Schöll Károly, MTA ÖBKI: A Fertő magyar tórészének térbeli eltérései a vízkémiai jellemzők és a zooplankton együttesek alapján

mennyiségű lebegőanyag fizikailag akadályozhatja a planktonikus kerekesférgek mozgását, táplálkozását, illetve a csekély fénybehatolási mélység miatt (v. ö. 2. táblázat), a fitoplankton produkcióját (v. ö. 2. táblázat), ezzel a megfelelő táplálékbázis kialakulását is. A 2002. óta végzett vizsgálatsorozat során az összesen gyűjtött 70 mintából 48 Crustacea taxon (22 Cladocera, 8 Ostracoda, 18 Copepoda) került elő (Kiss 2007). 2006-ban a nádas vizsgálati helyekről tömegesen került elő a Ceriodaphnia laticaudata, amelyet az előző években (2002-2005) nem találtunk meg. A 2005-ben kimutatott, és ezt megelőzően Pesta által 1954-ben megtalált Daphnia magna Cladocera faj két egyede 2006-ban is előkerült (Pesta 1954). A nyíltvízben a Crustacea taxonok közül a Fertőre jellemző (Löffler 1974, Ponyi és Dévai 1979, Kiss 2007) nyíltvízi együttesek fordultak elő. A nyíltvízi élőhelyeken 2002-2006. között a legtöbb Crustacea taxon tavasszal fordult elő (2004: 8, 2005: 7), továbbá a tavaszi és az őszi együttesekben megjelentek a közeli nádasok jellemző fajai is (Cyclocypris spp., Cyclop strenuus, Megacyclops viridis). Az együttesek egyedszáma 0,66 (2002. október) és 52,6 ind l-1 (2004. június) között változott (Kiss 2007). A belső-tavakban 2002-2006. között az együttesek egyedszáma 0,5 ind l-1 (48. hely, 2002. október) és 50,64 ind l-1 (41. hely, 2004. június) között változott (Kiss 2007). Az egyedszám maximumokat a négy belső-tóban más-más fajok elszaporodása okozta és a maximum kialakulásának időpontja is eltérő volt. A maximum a Herlakniban (41. hely) 2004. június (Diaphanosoma mongolianum, Arctodiaptomus spinosus), a Kisherlakniban (42. hely) 2005. május (Bosmina longirostris, Ceriodaphnia quadrangula, Diaphanosoma mongolianum, Arctodiaptomus spinosus), a Hidegségi-tóban (44. hely) 2004. április (Copepoda fejlődési alakok) és a Kládlersarokban 2003. augusztus (Acanthocyclops vernalis, Thermocyclops crassus) hónapokban alakult ki. A 2006. júliusi egyedszámok az Átjáró-tó (47. hely) kivételével valamennyi belső tóban csekélyek voltak. Összefoglalás A végzett vizsgálat eredményei a Fertő magyar részén, 14 standard vizsgálati helyen egy jellegzetes nyári állapotot rögzítettek. A kémiai adatok egyértelműen tükrözték a tórész térbeli mozaikszerű eltéréseit (amely most már jól jellemzett sajátossága a Fertőnek), emellett a zooplankton vizsgálati eredményeivel elvégzett főkomponens- és cluster analízis tanulsága szerint, a vizsgált vízterek hasonlósága ill. eltérései megfelelően egybevágnak a vízkémiai adatok hasonló analízisével nyert képeivel. A Fertő egyik természeti különlegessége nyíltvizének nádasok általi feltagoltsága, amelynek következtében, a vízjárástól függően, az egyes részvízterek vízkémiai paramétereik és élő-együtteseik alapján egymástól elkülönülnek. Ez a jelenség ma, amikor a biológiai sokféleséget, az élőhelyi és faji diverzitást már nemzetközi egyezmények szintjére is emelték, olyan kiemelkedő érték. • Eredményeink alátámasztják a tó nagyfokú instabilitását, az élőhelyek figyelemre méltó változékonyságát. • A belső tavak vízkémiai jellemzői izoláltságuk mértékétől és területi elhelyezkedésüktől függően horizontálisan (és vertikálisan is) élesen eltérnek, a vízparttól a tó közepe felé jellegzetes változási tendenciák ismerhetők fel. A belső tavak bizonyos paraméterek alapján jól csoportosíthatók, jó néhány képviselőjük esetében egyes belső tavak egyediségét is kimondhatjuk. • Egybevetve a korábbi és mostani, új ismereteinket a Fertő térbeli eltéréseire, egyre inkább valószínű, hogy a különböző rendező elvek szerint eltérően csoportosíthatók az egyes vízterületek, bizonyos átfedésekkel. Bármiféle beavatkozás a térbelileg változatos és igen labilis Fertőn – vízépítési, vízszintszabályozási, vízminőségvédelmi intézkedés, turizmus, üdülőterületfejlesztés, nádgazdálkodás, halászat, horgászat – megelőző hidrobiológiai mérlegelést (hatástanulmányt) kíván. Csak ilyen 13