A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Gondárné Sőregi Katalin, Ács Viktor, Gondár Károly, Kun Éva, SMARAGD-GSH Kft., Ács Tamás, Simonffy Zoltán, BMGE VKKT, Tahy Ágnes, VKKI, Liebe Pál, Maginecz János, VITUKI, Tóth György, Horváth István, Magyar Állami Földtani Intézet: Magyarország felszín alatti vizeinek mennyiségi állapota
- 5 - Nem jó állapot: Közvetett és közvetlen vízkivétel > >> > Hasznosítható vízkészlet A vízkivétel a 185 db felszín alatti víztestből 13 db víztest esetén haladja meg a hasznosítható v ízkészletet. A Dunántúli-középhegység, mint módosult terület esetében ez azt jelenti, hogy a karsztvízszint emelkedése ellenére a visszatöltődés nem lesz teljes, a nagyobb vízkivételek k örzetében a magasabban található források nem fognak működésbe lépni. 4 táblázat: Nem jó állapotú víztestek a vízmérleg teszt alapján Érintett víztest száma Az érintett terület földrajzi elhelyezkedése A nem jó állapot oka k.1.2 – kt.1.2 Dunántúli-középhegység, Tatai- és Fényesforrások vízgyűjtője – Észak-dunántúli termálkarszt k.1.3 – kt.1.3 Dunántúli-középhegység, Budai-források vízgyűjtője – Budapest környéki termálkarszt k.1.4 – kt.1.4 Dunántúli-középhegység, Esztergomi-források vízgyűjtője – Visegrád-Veresegyháza termálkarszt k.4.1 Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője A források vízgyűjtőjén közvetlen vízkivétel sp.2.9.1 – p.2.9.1 Északi-középhegység peremvidék Nagy mennyiségű bányászati, víztelenítési célú vízkivétel sp.2.6.1 – p.2.6.1 sp.2.6.2 – p.2.6.2 Nyírség déli rész, Hajdúság Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész Nagy mennyiségű közvetlen és közvetett vízkivétel Jó állapot: Közvetett és közvetlen vízkivétel ≈ ≈≈ ≈ Hasznosítható vízkészlet A felszín alatti víztestek újabb csoportját képezik az éppen csak jó állapotú (határeset) felszín alatti víztestek, amelyeknél a hasznosítható vízkészlet maximálisan ki van használva, a vízkivétel kismértében túllépi a hasznosítható vízkészletet, vagy a hasznosítható vízkészlet alig több mint a vízkivétel (eltérés <10 %). Ebbe a kategóriába 33 felszín alatti víztest csoport tartozik. Lényegében az egész Alföld ebbe a kategóriába sorolható, a sekély porózus és a porózus víztestek egyaránt. Ezeket a víztesteket tehát jó állapotúnak értékeltük, azzal a fenntartással, hogy a vízkivételek elosztását és mennyiségének fenntartását újra kell gondolni a jó állapot fenntartásának érdekében. Az Alföldi porózus víztestek főbb megcsapolói az áramlási pályák végén található D una és a Tisza. A két nagy folyó nem tekinthető FAVÖKO-nak (a folyó hozama a felszín a lóli hozzáfolyás nélkül is elegendő élővilágának a fenntartásához), ezért a folyóvölgyekben jelentős mennyiségű hasznosítható felszín alatti vízkészlet található. Jó állapot: Közvetett és közvetlen vízkivétel < Hasznosítható vízkészlet Főképpen a Dunántúli területen találhatók azok a víztest csoportok, ahol a csapadék mennyisége nagyobb beszivárgást eredményez, valamint a FAVÖKO is kicsi, lényegében csak a vízfolyások általános elvek szerint megállapított alaphozamából áll. Ezek a felszín alatti vízgyűjtők nagy hasznosítható vízkészlettel rendelkeznek. N agy hasznosítható vízkészlettel rendelkeznek a nagyobb folyóink (Zala, Marcal, Dráva, Kapos mellett található felszín alatti vízgyűjtők is. Ennek az oka, hogy a nagyobb
