A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Babai Dániel, Pécsi Tudományegyetem: A mezőföldi szikes tavak tájtörténete, növényzete

szintén fajszegény, a fehér tippannal (Agrostis stolonifera) a Bolboschoenus maritimus társul. Utóbbi faj fokozatosan uralkodóvá is válik, a tómeder felől nézve már a nádas külső oldalán sűrű állományt képez. Ezt követi egy rendkívül fajszegény, kiterjedt nádas állomány, majd a meder növényzete. 3. Sárkeresztúr, Fehér-tó Szikesekkel és szántókkal, valamint telepített tölgyesekkel mozaikos tájban található. A sárkeresztúri Fehér-tóban már nincs víz. A hetvenes évek meliorációs munkái során lecsapolták (Lendvai ined.). Növényzete a lecsapolás óta eltelt három évtized ellenére őrzi a szikes tavak jellegzetes zónáit. Csillagpázsit (Cynodon dactylon) és csomós ebír (Dactylis glomerata) uralta száraz gyep van a meder lejtőjén. Ezt követi a Puccinellia limosa, Aster tripolium subsp. pannonicus Suaeda pannonica, S. prostrata fajaival jellemezhető, alacsony borításértékkel bíró, megjelenésében a vaksziktársulásokra emlékeztető növényzet, amelyez egy kevéssé használt út nyomvonala érint, de nem pont azzal esik egybe. Ez egy sűrű sziki mézpázsitosba (Puccinellietum limosae) alakul át. Az Aster tripolium subsp. pannonicus van jelen még ebben a zónában. A mézpázsitos szakaszt a tippanos zóna követi (Astero-Agrostetum stoloniferae). Domináns faja az Agrostis stolonifera, mellette Puccinellia limosa, a sziki kerep (Lotus tenuis) és a dárdás laboda (Atriplex prostrata) fordul elő. A legmélyebb részeken, időszakos vízborítás mellett gyékényes alakult ki (Typhetum angustifoliae). A keskenylevelű gyékényt (Typha angustifolia) tavi káka (Schoenoplectus lacustris), Bolboschoenus maritimus kísérik. Egyes foltokban a tavi káka, másutt a zsióka válik uralkodóvá. Az egykori tómeder más részén sziki nádas (Bolboschoeno-Phragmitetum) található a mélyebb részeken. A magasabb részeken pedig, helyenként, az ürmös puszta jelenik meg (Artemisio santoniciFestucetum pseudovinae), benne a Kitaibel keserűfűvel (Polygonum patulum). 4. Sárkeresztúr, Sárkány-tó 1975 óta védett terület (Radetzky 1984). Lapos partjai értékes, jellegzetes szikes növényzetet őriznek. A legnagyobb kiterjedésű vizsgált tó. A tó nyugati oldalán szántók, míg az északi oldalon a település szélső házai közelítik meg a tómedret. A meder növényzetét az északi és a keleti oldalon vizsgáltam. Az északi oldalon a Cynodon dactylon és Elymus repens alkot száraz gyepet a mederbe lejtő oldalon. Vörös fogfű (Odontites rubra), Aster tripolium subsp. pannonicus, Lotus tenuis, tejoltó galaj (Galium verum) fordulnak még elő. Ezt a sziki mézpázsitos (Puccinellietum limosae) váltja, amelyben a névadó faj mellett a sziksófű (Salicornia prostrata) és a szárnyasmagvú budavirág (Spergularia media) jelennek meg. A mézpázsitost már a kiszáradt tómederben a sziksófűtársulás (Salicornietum prostratae) váltja. Salicornia prostrata és Suaeda pannonica alkotják. A keleti oldalon kialakult száraz, enyhén szikes gyepben az Agrostis stolonifera a domináns. Az Odontites rubra, az Elymus repens fordulnak még elő ebben a gyepben. A következő zóna a sziki nádas (Bolboschoeno-Phragmitetum). Az Aster tripolium subsp. pannonicus és az Atriplex prostrata a kísérőfajok. Ezt követi egy széles, néhány éve száraz mederrészlet. Itt a Salicornia prostrata képez szinte monodomináns állományt (Salicornietum prostratae), kis mennyiségben, de jelen van a Suaeda pannonica, a Chenopodium chenopodioides-rubrum és a Puccinellia limosa. Az elmúlt két év során víz alá került, majd kiszáradt részeken a sziksófű állománya felszakadozik, majd a meder közepe felé haladva elmarad, és helyét Bolboschoenus maritimus és Chenopodium chenopodioides-rubrum kevert állománya veszi át. A tó déli oldalán legeltetett gyep kíséri a tómedret. Sziki mézpázsitos (Puccinellietum limosae), majd sziksófűtársulás (Salicornietum prostratae) jelenik meg a parton, a mederben a Salicornia mellett jelen van a bajuszpázsit (Crypsis aculeata). 5. Sárkeresztúr, „padkás” szikes mocsár Sárkeresztúr határában, padkás szikes környezetben elterülő szikes mocsár. A mocsár környezetében szikér- és szikfoknövényzet (Plantago tenuifolia) mellett ürmös puszta (Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae) foltjai jelennek meg. A magasabb területekről 8