A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Babai Dániel, Pécsi Tudományegyetem: A mezőföldi szikes tavak tájtörténete, növényzete

meredek lejtő visz a mocsár nádassal benőtt medre felé. Itt a sovány csenkesz (Festuca pseudovina), majd a Puccinellia limosa uralkodó. A nádasban (Bolboschoeno-Phragmitetum) 2007-ben kevés, 2008-ban jóval több, jóval beljebb is megjelenő Agrostis stolonifera alkotta „gyepszint” figyelhető meg. A legmélyebb részeken a korábbi, csapadékban gazdagabb évek, magasabb vízállás emlékeként egy Bolboschoenus maritimus és Chenopodium chenopodioides-rubrum jelenlétével karakterizálható tisztás alakult ki. 6. Soponya (Nagyláng), Sós-tó Degradált, feliszapolódott, eutrofizálódott, fekete vizű szikes tó. Lapos partjai keskeny sávban őrzik a szikes tavakra jellemző vegetációt. A meder északi partja egészen a mezőgazdasági üzem kerítéséig nyúlik. A keleti, nyugati és déli oldalon egyaránt nádas övezi a tavat. A külső zónát Agrostis stolonifera és Elymus repens dominanciája jellemzi, a legfontosabb kísérő faj a tejoltó galaj (Galium verum). A tó felé haladva a Puccinellia limosa képez zónát. Fajai: Aster tripolium subsp. pannonicus, Carex distans. Enyhén a nedves szikes rétbe (Scorzonero parviflorae-Juncetum gerardii) hajló részek is felismerhetők benne. Korábban földút keresztezte. Fokozatosan a nád (Phragmites australis) válik dominánssá (BolboschoenoPhragmitetum). A nádasban Chenopodium chenopodioides-rubrum és Bolboschoenus maritimus jelenik meg. A tómeder felé haladva a nád kiritkul, a Chenopodium pedig a kiszáradt tómederben megjelenik. 7. Felsőszentiván, Fényes-tó A tavat szántók veszik körül, természetes növényzet, szikes tavakra jellemző zonáció kialakulására az északi parton van lehetőség. A tó északi partján egy enyhén szikes jelleget mutató sztyepprét helyezkedik el. Az itt előforduló fajok: tarka nőszirom (Iris variegata), fátyolos nőszirom (Iris spuria), magyar sóvirág (Limonium gmelini subsp. hungaricum) stb. A tényleges tómederbe lépve ezt a sziki mézpázsitos (Puccinellietum limosae) váltja fel. Állományalkotó a Puccinellia limosa. Fontosabb fajok az Aster tripolium subsp. pannonicus, a Spergularia media, a Silene multiflora és a Phragmites australis. Néhány tő Suaeda pannonica is van a területen. Tovább haladva a tó felé a sziki mézpázsitos övet a sziki nádas (Bolboschoeno-Phragmitetum) váltja, amelyben a nád mellett az Aster tripolium subsp. pannonicus, a Puccinellia limosa és Chenopodium chenopodioides-rubrum fordulnak elő. A nádas zóna belső, tó felőli oldalán ismét megjelenik a Puccinellia limosa és jelentéktelen mennyiségben a Bolboschoenus maritimus. A vízben, tartós vízállás esetén pedig a tófonal (Zannichellia palustris) és csillárka-fajok (Chara spp.) jelennek meg. A tó kiszáradása esetén a Chenopodium chenopodioides-rubrum telepedett meg a mederben. 8. Felsőszentiván, Sós-tó A szántók a meglehetősen meredek lefutású partvonal pereméig hatolnak. A déli part laposabb részein alakult ki jellegzetes zonáció. A tó északi és nyugati partján nádas (Bolboschoeno-Phragmitetum) húzódik. Tó felőli oldalán kevés Bolboschoenus maritimus és Puccinellia limosa jelenik meg. A tó medrében Crypsis aculeata, a nádastól távolabb pedig a Suaeda pannonica egyedei jelennek meg. A déli parton a meder felső peremén egy mindössze egy méteres sávban, valamint a mederoldalban száraz sztyepprét húzódik. Ezt a mederbe érve ürmös puszta keskeny sávja váltja (Artemisio-Festucetum pseudovinae). Jellemző faja a Limonium gmelini subsp. hungaricum, amely rendkívül nagy tömegben virágzik a tó partján. Ezt a sziki mézpázsitos zóna (Puccinellietum limosae) követi, melyben a Spergularia media és a Suaeda pannonica is megtalálható. A tó medrében itt is az északi parton már megfigyelt fajok (Crypsis, Suaeda) jelennek meg, de a bajuszpázsit jelenléte elhanyagolható. 9. Kardoskút, Fehér-tó A meder szélén zsiókás (Bolboschoenetum maritimi) szikes mocsár található, amelyet a tó belseje felé haladva sziki mézpázsitos (Puccinellietum limosae) vált fel. Fajszegény zónák, kevés Aster tripolium subsp. pannonicus, sziki ballagófű (Salsola soda), a meder peremén 9