A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

12. szekció: Szikes vizeink, mint az Európai Unió különleges értékei - Babai Dániel, Pécsi Tudományegyetem: A mezőföldi szikes tavak tájtörténete, növényzete

herbáriumi példányok (Tauscher 1870) bizonyítják egykori, szélesebb körű előfordulását (Bodrogközy 1977). A tavak napjainkban megfigyelhető zonációs viszonyai A tájtörténeti, tájhasználati változások kihatással vannak a jelenkori vegetációra is. A Mezőföld növényzete intenzív antropogén hatások alatt áll évszázadok óta. A hosszú ideje tartó tájhasználat a növényzetet jelentős mértékben átalakította. Feltételezhető, hogy a mezőföldi élőhelytípusok közül a szikesek őrizték meg a legtöbbet az egykori vegetációjukból a területek vízháztartásának jelentős mértékű megváltozása ellenére is. A vegetáció típusos egységei a tájban megmaradtak Hogy képet kapjak a szikes vizek növényzetének jelenlegi állapotáról, elkészítettem a transzekteket, s azok elemzését. A vizsgálatok segítségével megállapítottam a tavak parti növényzetének zonációs viszonyait (2. táblázat). 2. táblázat. Szikes tavak és a transzektekben kirajzolódó zónák Tavak Növényzet 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Száraz sztyepprét - - + + - + + + - - - Ürmös puszta + + - - + - - + - (+) - Vakszik + + + - + - - - (+) (+) - Sziki mézpázsitos + + + + + + + + + + - Fehér tippanos + + + + + + - - (+) - + Sziki nádas + + + + + + + + (+) - + Zsiókás - + + + + - - + + + + Tófenéknövényzet - + - + - + + + + + + 1. Sárszentágota, Halász-tó; 2. Sárszentágota, Sós-tó; 3. Sárkeresztúr, Fehér-tó; 4. Sárkeresztúr, Sárkány-tó; 5. Sárkeresztúr, „Padkás” szikes mocsár; 6. Soponya (Nagyláng), Sós-tó; 7. Felsőszentiván, Fényes-tó; 8. Felsőszentiván, Sós-tó; 9. Kardoskút, Fehér-tó; 10. Fülöpszállás, Kelemen-szék; 11. Tiszavasvári, Fehér-szik. Zárójelben (+) azokat a zónákat tüntettem fel, amelyeket észleltem a tó medencéjében vagy annak közvetlen környezetében, de a transzekt nem érinti őket. 1. Sárszentágota, Halász-tó A Sós-tó szomszédságában, attól nyugati irányban elterülő, egykor nagy kiterjedésű, benádasodott tó. Keleti partjának környezetét ürmös puszta (Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae) foltjai jellemzik, köztük vakszikes foltokon (Lepidio-Camphorosmetum annuae) a magyar sóballa (Suaeda pannonica) jelenik meg (Mile 2003), jelentős állományt képezve. Ezután a sziki mézpázsitos (Puccinellietum limosae) jelenik meg, majd a tippanos zóna (Astero-Agrostetum stoloniferae) következik fehér tippannal (Agrostis stolonifera), sziki őszirózsával (Aster tripolium subsp. pannonicus), sziki kereppel (Lotus tenuis) és zsiókával (Bolboschoenus maritimus). A tippanost a nádas követi. A part mentén délebbre haladva a vaksziken a bárányparéj (Camphorosma annua) jelenik meg, valamint a sziki útifű (Plantago maritima) és a madárkeserűfű (Polygonum aviculare). 2. Sárszentágota, Sós-tó Padkás szikesek, ürmös gyepek veszik körül déli, nyugati és északi irányból egyaránt. A tó egykor kiterjedtebb volt. Az 1970-es években a nagy kiterjedésű szikes tavat egy gáttal két részre osztották. Nagyobbik részén halastavat alakítottak ki, míg a kisebb, nyugati medence szikes jellegű tó maradt. A magasabb részeken ürmös puszta (Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae) található, alatta vakszikfoltok vannak Suaeda pannonica tövekkel. A vakszikfoltokon is megjelenik a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) egy-egy példánya, de a kissé mélyebben fekvő részeken tömegessé válik, fajszegény gyepet alkotva. Szinte csak az Aster tripolium subsp. pannonicus fordul elő itt. A mézpázsitost a tippanos váltja, amely 7