A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Gondárné Sőregi Katalin, Ács Viktor, Gondár Károly, Kun Éva, SMARAGD-GSH Kft., Ács Tamás, Simonffy Zoltán, BMGE VKKT, Tahy Ágnes, VKKI, Liebe Pál, Maginecz János, VITUKI, Tóth György, Horváth István, Magyar Állami Földtani Intézet: Magyarország felszín alatti vizeinek mennyiségi állapota

- 1 - Gondárné Sőregi Katalin

1

–Simonffy Zoltán

2

–Tahy Ágnes

3

–Liebe Pál

4

–Tóth György

5

– Ács Tamás

2

–Ács Viktor

1

–Gondár Károly

1

–Horváth István

5

–Kun Éva

1

–Maginecz János

4 MAGYARORSZÁG FELSZÍN ALATTI VIZEINEK MENNYISÉGI ÁLLAPOTA 1. A minősítés háttere A mennyiségi állapot értékelésének elkészítésére az országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (

VGT) részeként került sor 2009 első félévében. A

z állapotértékelés módszertanának kidolgozása az Európai Bizottság WGC-2 munkacsoportjának 2008. szeptember 23-án kiadott „Guidance on Groundwater Status and Trend Assessment – Final Draft 1.0” útmutatója alapján Simonffy Zoltán nevéhez fűződik. M

ár a cikk szerzőinek száma is jelzi, hogy a munkában számos intézmény és cég résztvett. A feltüntetetteken kívül az adatok becslésében, a minősítések jóváhagyásában aktívan r

észtvettek a KÖVIZIG-ek munkatársai is. A mennyiségi állapotra vonatkozó négy vizsgálati módszer (teszt) különböző szempontból v

izsgálja a változásokat. A tesztek elkészítése során lényegében a teljes felszín alatti áramlási rendszer felülvizsgálatra került, a beszivárgástól kezdve a megcsapolások értékeléséig. Ezt lehetővé tette, hogy noha a víztest alapvetően adminisztratív egység, a felszín alatti víztestek lehatárolásánál figyelembe vették a természetes vízföldtani egységek határait, a jellemző á

ramlási rendszereket. Az EU útmutató alapján valamennyi (185 db) felszín alatti víztest (vagy víztest csoport) mennyiségi állapotát minősítettük, azonban ahol a víztest jellege, és az isme

rt igénybevételek/hatások miatt nem volt értelme, ott nem végeztük el mind a négyféle vizsgálatot (pl. a porózus termálvíztestek esetében nem készítettük el a vízmérleg tesztet). Az alábbiakban a négy vizsgálati módszerrel kapott eredményeket mutatjuk be. 2. Vízszintsüllyedés monitoring alapján A felszín alatti vízkivétel hatására bekövetkező jelentős vízszint-süllyedési tendenciákat r

észletes adatfeldolgozás alapján értékeltük, amely kiterjedt az összes talajvízkút felhasználásával készült talajvíz-süllyedési térképekre, csapadéktérképekre, valamennyi karszt, réteg és termálvíz észlelőkút idősorára, hozzáférhető forráshozam idősorokra. Ö

sszegyűjtésre és kiértékelésre kerültek a túltermelések által okozott vízszint-süllyedésekre vonatkozó területi információk is. A víztestek állapotának minősítését az EU útmutató alapján, a 2001-2006 közötti időszak v

áltozásai alapján kellett elvégezni, de figyelembevettük a hosszabb távú tendenciákat is. Jelentősnek a sekélymélységű víztestek esetében a 0,05 m/év, a porózus és karsztvíztestek esetében a 0,1 m/év mértéket meghaladó süllyedés tekinthető. 1 SMARAGD-GSH Kft. – 1114 Budapest, Villányi út 9. 2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék – 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. 3 Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság – 1012 Budapest Márvány u. 1/D 4 VITUKI Nonprofit Kft. – 1095 Budapest, Kvassay Jenő út 1. 5 Magyar Állami Földtani Intézet – 1142 Budapest, Stefánia út 14.