A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Gondárné Sőregi Katalin, Ács Viktor, Gondár Károly, Kun Éva, SMARAGD-GSH Kft., Ács Tamás, Simonffy Zoltán, BMGE VKKT, Tahy Ágnes, VKKI, Liebe Pál, Maginecz János, VITUKI, Tóth György, Horváth István, Magyar Állami Földtani Intézet: Magyarország felszín alatti vizeinek mennyiségi állapota

- 2 - Ha a trendelemzéseken alapuló süllyedés mértéke a víztest területének több mint, 20 %-án meghaladja a jelentős mértéket, akkor a víztestet gyenge állapotúnak kell minősíteni, ezért a m

onitoring pontok eloszlása és mennyisége meghatározó az eredmény szempontjából. A vizsgálat eredményeképpen elmondható, hogy a felszín alatti víztestek jórészén nem tapasztalható vízszintsüllyedés, sőt néhány korábban nem jó állapotú területen javuló t

endencia figyelhető meg. Így pl. az Alföld területén, a felső pannon és az alsó pleisztocén v

ízadókra telepített jelentős közcélú és ipari vízkivételek kitermelt mennyisége a 80-as évektől a 90-es évekig fokozatosan növekedett, amely mindkét vízadó esetében folyamatos és jelentős nyomáscsökkenéshez vezetett. A 90-es évek közepétől máig a növekedés megszűnt, a s

tagnálás, néhány esetben kismértékű vízszintemelkedés a jellemző. A karsztos víztestek közül a Dunántúli-középhegység területe korábban túltermelt terület, ahol a 70-es, 80-as évek bauxit- és szénbányászati vízemeléséhez kapcsolódóan nagyon nagy mértékű karsztvízszint süllyedés jött létre. A 90-es évek e

lejétől fogva a vízszintek napjainkig f

olyamatosan emelkednek, a süllyedés szempontjából tehát jó állapotú a terület. Ugyanakkor a térség még nem rehabitálódott teljesen, vagyis a következő fejezetekben bemutatott v

izsgálatok szerint még mindig nem jó állapotú. A jó állapotú víztesteken belül csak a közvetett vízkivételek, főképpen a közüzemi vízellátást s

zolgáló nagyobb víztermelések körül tapasztalható süllyedés, lokális jelleggel. Ezek összes becsült területe azonban sehol sem éri el az adott víztestek 20 %-át. A Mátra- és Bükkalján a lignitbányászat víztelenítéséhez kapcsolódik lokális süllyedés. Néhány esetben, a sekély víztestekben kimutatható süllyedés a porózus víztestekben történő közvetlen vízkivétel h

atására következik be. 1 táblázat: Említésre méltó lokális süllyedések a jó állapotú víztesteken belül Érintett víztest száma Az érintett terület megnevezése A süllyedés oka sp. és p.1.3.1 Szombathely környéke Vízművek ivóvíztermelés sp. és p.4.1.1 Zalaegerszeg környéke Vízművek ivóvíztermelés sp.3.2.2 Drávamente Nem azonosítható sp. és p.1.6.1 Kaposvár környéke Vízművek ivóvíztermelés sp.1.11.1 Mohács környéke Nem azonosítható sp.1.13.1 Budapest környéke Közvetlen vízkivételek p 2.6.1 Hajdúböszörmény környéke Vízművek ivóvíztermelés p.2.9.1 Mátraalja, Bükkalja Lignit külfejtés víztelenítéssel p.1.2.1 Ikva-vízgyűjtő, Répce felső vízgyűjtője Ausztria felől átterjedő hatás p.2.10.1 Csemő Helyi vízkivétel A süllyedéses vizsgálat szerint a 185 db felszín alatti víztestből mindössze 12 db víztestet m

inősítettünk nem jó állapotúnak. A

z 1970-es évek közepétől a Duna-Tisza közi Hátság és a Nyírség területén fokozatos talajvízszint-süllyedés indult meg. Az 1980-as évek közepéig a vízszintsüllyedés üteme és mértéke megfelelt a meteorológiai viszonyok (csapadék, hőmérséklet) alakulásából adódó á

llapotoknak. Az 1980-as évek második felétől a talajvízszint-süllyedés üteme viszonylag n

agy területeken (elsősorban a legmagasabban elhelyezkedő részeken) felgyorsult. A v

izsgálat időszakát képező 2001-2006 közötti időszakban a süllyedés stagnált, vagy csak n

éhány cm-es értékkel nőtt. A talajvízszint süllyedés problémája a térségek