A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
1. szekció: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Csegény József, FETIKÖVIZIG: Környezeti célkitűzések és intézkedések a Tisza részvízgyűjtő területén különös tekintettel a Felső-Tisza-vidék vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységeire.
arzénra ez EU csatlakozásunk előtt Magyarországon a határérték 50 ug/l volt, amely ártalmatlan az ember számára, majd a csatlakozásunk után a jogharmonizáció során átvételre került az EU szabvány lényegesen szigorúbb határértéke, amely 10 ug/l. Határainkon túli hatások – Románia, Ukrajna A FETIKÖVIZIG területén lévő vízfolyások vízviszonyaiban meghatározó jelentősége van a határainkon túlról érkező vizeknek. A legnagyobb vízfolyások – a Tisza, Túr, Szamos, Kraszna – mind külföldről érkeznek hazánkba, illetve a vízgyűjtő területük legnagyobb része is külföldön van. Mivel a vízfolyások vízminőségét alapvetően befolyásolják a vízgyűjtőn folytatott tevékenységek emiatt a vízminőséget is nagymértékben befolyásolják a külföldi hatások. Ilyenek például a nyezés, a Szamoson keresztül a Tiszába jutó cianid szennyezés, vagy az utóbbi években a Tiszán, a Szamoson, vagy akár a Krasznán rendszeresen előforduló kommunális hulladékszennyezés. 6. ábra. Kommunális hulladékszennyezés, Tisza folyó Tokaj 2004 A síkvidéki vízelvezetés (belvízmentesítés) a vízkárok megelőzése, illetve csökkentése Az Igazgatóság működési területén a belvízelvezető rendszerek kiépítése az XIX. század második felében kezdődött meg, a kor akkori társadalmi – gazdasági igényeinek megfelelően. A fő célkitűzés a mezőgazdasági termőterületek növelése volt a belvizek minél gyorsabb levezetése által. Az utóbbi években a nagy belvizeket ugyanabban az évben követő aszályos időszakok rámutattak a vizek minél nagyobb mértékű helyben történő tározásának szükségességére. Jelenleg a Víz Keretirányelv szempontjából jelentős probléma, hogy kevés víz marad a területen a belvízlevezetés miatt, vizes élőhelyek és vízigényes vegetáció visszaszorult. Ezen túlmenően az éghajlatváltozás várható következményei tovább súlyosbíthatják az elvezetett víz hiányát. A minőségi problémákat a belvizek túl nagy tápanyagtartalma képviseli, melynek oka az intenzív mezőgazdasági művelés. 8