A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Somogyi Péter, NYUDUKÖVIZIG, Zellei László, EJF: A Gyöngyös és Sorok-Perint patak vízrendszer hidrodinamikai vizsgálata az Osztrák határ és Szombathely között
2. Modellezési munka előkészítése 2.1. A Gyöngyös patak rövid jellemzése A Gyöngyös a kőszegi városi szakaszon (felső harmad) összetett – általában padkás – a nagyvízi medret is magába foglaló mederszelvénnyel rendelkezik. A középső harmadban természetes a meder, völgyi kiöntéssel. Az alsó harmadban településeken keresztül folyik a vízfolyás, valamikor rendezett, padka nélküli mederben, szükség szerint depóniák között. A meder átlagos esése: 2.8 ezrelék. A nagy esések következtében gyakoriak a terméskővel épített fenékküszöbök, kisebb surrantók. Jelentősebb jobboldali mellékvízfolyása a Szerdahelyi patak, melyet a [6+130] szelvénynél vesz föl. A vizsgálati szakaszon 23 híd, 1 csőhíd, 1-1 jelentősebb surrantó és fenéklépcső, valamint 2 erőművi duzzasztó és egy oldalbukó található. A hidaknál terméskő biztosítja a fenék stabilitását, így ezeken a helyeken gyakran alakult ki fenékküszöb, mely a hossz-szelvényen is jól megfigyelhető. A középvízi meder a természetes középső szakasz kivételével jól beágyazott, terméskővel biztosított. A padka sok helyen már feltöltődött, nem kivehető. A vizsgált szakaszon Kőszeg alatt vízrajzi állomás található a [12+034] szelvényben, 1980tól regisztráló műszerrel. 2.2. A Gyöngyös-műcsatorna rövid jellemzése A Gencsapátinál található osztóműtárgynál egy zsilipen keresztül szabályozzák a Gyöngyös patakból befolyó vízhozamot. A gyenge vízszállító képesség miatt csak 1,0-1,5 m 3 /s vízhozam kerülhet a Szombathelyen is átfolyó műcsatornába. Ilyen kis vízhozam mellett árvízi jelentősége nincs, a modellben csak a vízelvezetés és a későbbi kisvízi vizsgálatok lehetőségének megteremtése miatt szerepel. A meder végig kiépített, helyenként rézsű burkolattal. Műtárgyak nem kerültek beépítésre. A szakaszon vízrajzi mérőállomás nincs. A meder átlagos esése: 2.2 ezrelék. 2.3. A Sorok-Perint patak rövid jellemzése Gencsapátinál a Gyöngyös patak 1,0-1,5 m3/s feletti része egy fix küszöbű bukón átbukva árapad a Sorok-Perint patak itt kezdődő, mesterséges kialakítású medrébe. A Szombathely feletti felső harmadban 4,5 ezrelék az esés, a középső „belterületi” szakaszon 2,0 ezrelék, míg a Szombathely alatti szakaszon 1,25 ezrelék. A meder szabályozott és padkás szelvénnyel kiépített a városban ill. körzetében. Szombathely alatt a vízfolyás természetes vad állapotú. A nagy esések következtében gyakoriak a terméskővel épített fenékküszöbök, kisebb surrantók. Jelentősebb jobboldali mellékvízfolyása az Oladi patak, melyet a [30+200] szelvénynél vesz föl. A vizsgálati szakaszon számos nagynyílású jól kiépített híd található, melyek egyelőre nem kerültek beépítésre a modellbe. A hidak kisebb vízhozamoknál számottevő visszaduzzasztást nem okoznak. A hidaknál terméskő biztosítja a fenék stabilitását, így ezeken a helyeken gyakran alakult ki fenékküszöb, mely a hossz-szelvényen is jól megfigyelhető. A középvízi meder a természetes középső szakasz kivételével jól beágyazott, terméskővel biztosított. A padka sok helyen kezd feltöltődni. A szakaszon kisebb szakaszokon nem állt időben rendelkezésre medergeometria, így ezeket a szakaszokat interpolált szelvényekkel helyettesítettük. Az ebből fakadó esetleges pontatlanság nem befolyásolja jelentősen a városi szakasz vizsgálatát – ahogy ezt az eredmények is bizonyítják. A vizsgált szakaszon Szombathely belterületén vízrajzi állomás található a [29+090] szelvényben, 196-tól regisztráló műszerrel. 3
