A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Somogyi Péter, NYUDUKÖVIZIG, Zellei László, EJF: A Gyöngyös és Sorok-Perint patak vízrendszer hidrodinamikai vizsgálata az Osztrák határ és Szombathely között

2.4. A modellezési munka folyamatának megtervezése A modellezés teljes menetét az alábbi logikai sorrendben hajtjuk végre: 1. A szükséges geodéziai és hidrológiai adatok összeállítása. 2. A hidraulikai modell elkészítése és annak digitális absztrakciója HEC RAS modellező rendszerben. 3. A hidrodinamikai modellezési változatok meghatározása. 4. A szükséges peremfeltételek összeállítása. 5. A szükséges hidrodinamikai paraméterek meghatározása. 6. Hidrodinamikai modellezés HEC RAS rendszerben. 6.1 Kalibrálás 6.2 Verifikálás 6.3 Nagyvízi modellezési vizsgálatok 7. Eredmények értékelése. 2.5. Lefolyásvizsgálat alkalmazott módszere A munkát nem-permanens lefolyásvizsgálatokkal végezzük el. Permanens vizsgálat csak rövidebb szakaszok vizsgálatánál jöhetne szóba, melyet most alkalmazni nem lehet. A kezdeti feltételek előállításához ugyan szükség van permanens előszámításra, azonban ezt nem manuálisan, külön lépésben végezzük el, hanem rábízzuk a HEC-RAS kezdeti feltételeket előállító belső funkciójára. 3. A Gyöngyös, Sorok-Perint vízrendszer modellezése 3.1. A lehatárolt szakasz Az előző pontban leírt információk birtokában láthatjuk, hogy a vízrendszernek egy felső határfeltétele van, és két alsó határfeltétele. Gyöngyös patak: 0 (osztómű) – 16+078 (Bionemez gyár) ~16 km Gyöngyös-műcsatorna: 30+638 (Szhely vasút) – 46+300 (osztómű, zsilip) ~16 km Sorok-Perint patak: 21+693 (Szhely vasút)

– 36+000 (osztómű, oldalbukó) ~14 km Mellékvízfolyások: Szerdahelyi patak: Gyöngyös [6+130] Arany patak: Sorok-Perint [30+200] Vízmércék: Gyöngyös, Kőszeg [12+034] Sorok-Perint, Szombathely [29+090] 3.2. A hidraulikai modell, digitális absztrakció 3.2.1. A hidraulikai modell helyszínrajzi elrendezése Első lépésként az 1-dimenziós meder nyomvonalat állítottuk elő úgy, hogy az minél jobban megfeleljen a valóságos elhelyezkedésnek. Az 1. ábrán közölt nyomvonalvezetést M=1:100 000 térképről, képernyőn való digitalizálással állítottuk elő HEC RAS rendszerben. Ezután kialakítottuk a meder szelvényeket ill. megadtuk az egymáshoz viszonyított távolságukat. Ennek alapján a program automatikusan, kiosztotta a szelvényeket a rendszer teljes hosszában. A szelvények általában 100-200 m-ként álltak rendelkezésre (385 db). A szelvénykiosztások egyenetlensége miatt szükségessé vélt a szelvények interpolálással való besűrítése minimum 50 m távolságra. (1033 db) 4