A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)
10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Engi Zsuzsanna, NYUDUKÖVIZIG: A magyar-szlovén közös érdekű Kebele árvíztározó üzemirányítási feladatai
A MAGYAR-SZLOVÉN KÖZÖS ÉRDEKŰ KEBELE ÁRVÍZTÁROZÓ ÜZEMIRÁNYÍTÁSI FELADATAI ENGI ZSUZSANNA NYUDUKÖVIZIG Előzmények A magyar-szlovén határt több olyan vízfolyás is metszi, melyeknek forrása Szlovéniában vagy Ausztriában van. A patak belép Magyarország területére, és egy bizonyos szakasz megtétele után visszatér Szlovéniába. Bár az országok között a kapcsolat mindig jó volt, az államhatár gyakran gátolta a teljes vízgyűjtőterület közös tervezésen alapuló kezelését. A Szentgyörgyvölgyi patak Ivanjševci, a Kebele patak pedig Kobilje település határában lép át Szlovéniából Magyarország területére, majd egyesülve Kebele patakként Rédics-Mostje között tér vissza Szlovéniába. A patak Lendva városánál torkollik a Lendva patakba. Csapadékhiányos években száraz lábbal is járható a patakmeder. Esős időszakban a két patak tengerré változtatta a tájat. Legutóbb 1998-ban szenvedtek a Lendva–Rédics térségében élők a patakok árvizeitől. Az áradás magyar és szlovén oldalon nyolc település lakott részeit veszélyeztette, és közel 2000 hektár mezőgazdasági területet öntött el. Ezek az árvizek magyar és szlovén oldalon 8 település lakott területeit veszélyeztették:
