A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

10. szekció: Számítógépes modellek alkalmazása a vízgazdálkodásban - Engi Zsuzsanna, NYUDUKÖVIZIG: A magyar-szlovén közös érdekű Kebele árvíztározó üzemirányítási feladatai

Az 1998 évi árvíz képei: Az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság kiemelt jelentőségű témája Mindkét ország vízgazdálkodási stratégiájában kiemelten szerepel, hogy az árvízi károk megelőzésében elsődlegesen vizsgálni kell az árvízi tározás lehetőségét. Ez a módszer lehetőséget nyújt az árvizek elleni védelemre, de biztosítja azt is, hogy a vízfolyásokat ne kelljen szabályozni, azok döntő része természetes/természetközeli állapotban maradhasson. Az Állandó Magyar-Szlovén Vízgazdálkodási Bizottság a II. ülésszak óta (1996.) kiemelten foglalkozik a Kebele patak vízgyűjtőjén a nagyvizek visszatartása érdekében létesítendő árvízvédelmi beavatkozásokkal, amelyek szükségességét erősítik a közelmúltban történt események is: az 1998-as – teljes Kerka völgyet érintő – árvíz, a 2005. augusztusi és 2005. decemberi nagyvizek, amelyek jelentősen veszélyeztették magyar és szlovén települések belterületeit is. Ezért a két ország tervezőinek a közreműködésével elkészült egy közös tanulmányterv „A Kebele patak vízgyűjtőjén a nagyvizek visszatartása érdekében létesítendő árvízvédelmi beavatkozások” címmel, magyar és szlovén nyelven. A tározó méretezésénél az a hidrológiai helyzet került figyelembevételre, melynek következményeként a Szentgyörgyvölgyi patakon 1%-os „mértékadó” árhullám, a Kebele patakon 10%-os „mértékadó” árhullám érkezik a tározóba. 2