A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Jászberényi Éva, OKTVF: A vízügyi közigazgatási perek tapasztalatai

8. Eljárás megszüntetése bizonyítottság hiányában Panaszbeadványra indult az elsőfokú közigazgatási eljárás, panaszos sérelmezte, hogy a külterületi ingatlanja mellett húzódik egy árok, amit a 70-es években készítettek, és a kitermelt földet az ő területére helyezték el. Emiatt káros állapot áll fenn, a víz a földjéről nem tud befolyni az árokba és rendszeres esőzéskor a növények megfulladnak a víz alatt. Az elsőfokú hatóság a lefolytatott bizonyítás – helyszíni szemle, tanú meghallgatás, iratok tanulmányozása – után sem tudta megállapítani kétséget kizáróan, hogy a vízviszonyokba ki avatkozott be jogellenesen, ill. ki okozott káros és jogellenes állapotot a feladatai ellátásának elmulasztásával (72/1996. (V.22.) Korm. rend. 18.§ (1) bek.), ezért az eljárást a Ket. 31.§ (1) bek. e) pontja alapján megszüntette. A másodfokú hatóság az elsőfokú végzést helybenhagyta. A megyei bíróság a 2005. évi XVII. tv. szerint a végzés felülvizsgálatát nemperes eljárásban végezte. A 2005. évi XVII. tv. 1.§ (2) bek. értelmében a közigazgatási nemperes eljárásokban kizárólag okirati bizonyításnak van helye. A bíróság ítéletében megállapította, hogy amennyiben jelen eljárás közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per lenne, úgy felperes indítványára a bíróság szakértőt rendelne ki. jelen eljárásban azonban szakértő kirendelése nem lehetséges. Ezért a bíróság nem tud megfelelő szakmai kontrollt gyakorolni a hatósági végzés felett, és ezzel összefüggésben nem tudja megállapítani, hogy a becsatolt csakvélemény szakmailag megalapozott-e. Erre tekintettel a bíróság a közigazgatási végzéseket hatáylon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását írta elő, mely során az elsőfokú hatóságnak értékelnie kell a bírósági eljárásban becsatolt szakvéleményt. Előírta továbbá, hogy megfelelő szakértelem hiányában köteles az elsőfokú hatóság igazságügyi szakértőt bevonni az eljárásba. 9. Vízjogi kötelezés – közérdek mértéke, kezelői feladatok Az elsőfokú hatóság a közút kezelőjét kötelezte a Bodrog folyó közúti hídjának pilléreinél megakadt uszadék eltávolítására. A másodfokú hatóság helybenhagyta a döntést. A hatóságok álláspontja szerint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. rendelkezései szerint a közút kezelőjének a feladata az út műtárgyát képező – mederben lévő - híd pillérjein fennakadt uszadék eltávolítása. A uszadék eltávolítása túlmutat a mederkezelő vízügyi igazgatóság 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendeletben meghatározott közcélú mederfenntartási feladatain. A megyei bíróság álláspontja szerint a Vgtv. 7.§ (1) és (2) bek., valamint a 120/1999. (VIII.6.) Korm. rend. helyes értelmezése alapján a felgyülemlett uszadék eltávolítása a közérdek mértékét nem meghaladó feladat, hanem éppen az alapfeladatok körébe tartozó, melynek elvégzésére a mederkezelő köteles. A kőzút (híd) kezelőjének feladatkörébe mindaddig nem tartozik a folyóvízben a híd pillérénél felhalmozott uszadék eltávolítása, ameddig az a híd állékonyságát nem veszélyezteti. A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta. 10. Vízvezetési szolgalom esetén a kártalanításra vonatkozó megállapodás mibenléte: A bíróságnak a perben értelmeznie kellett a 18/1996. (VI.13.) KHVM rend. 2.§ (3) bek. b) pontjában meghatározott megállapodást, ill. annak hiányát. A bíróság szerint, amennyiben a feleknek sikerül megállapodniuk a kártalanításra vonatkozóan, úgy a megállapodást csatolni kell. Amennyiben nem sikerül megállapodni, a jogszabályban nevesített „arra utaló nyilatkozat” nem vonatkozhat másra, csak arra, hogy a felek tárgyaltak, illetőleg megkísérelték a tárgyalást, de az nem vezetett eredményre. A kártalanítási megállapodás hiányára a perbeli ügyben az a nyilatkozat, illetve határozati kitétel utal, hogy a tértivevény 9