A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Jászberényi Éva, OKTVF: A vízügyi közigazgatási perek tapasztalatai

5. Vízjogi kötelezés – önkormányzat kötelezése belterületi csapadékvíz elvezetés kialakítására Az elsőfokú hatóság a települési önkormányzatot kötelezte a település csapadékvizeinek elvezetésére. A másodfokú hatóság az elsőfokú döntést helybenhagyta. A kötelezés jogalapja a 72/1996. (V.22.) 18.§ (1) bek. c) pontja, mely szerint három konjunktív feltétel megléte esetén van helye kötelezés kiadásának: – jogszabályban meghatározott feladat, kötelezettség; – ezen feladat, ill. kötelezettség elmulasztása; – a feladat, kötelezettség elmulasztása miatt káros és jogellenes állapot előidézése. A hatóság álláspontja szerint a Vgtv. 4.§ (1) bek. f) pontja szerint az önkormányzat feladata a helyi vízrendezés, vízkárelhárítás, és a 3 konjunktív feltétel is fennállt. A megyei bíróság álláspontja szerint az Ötv. 8.§ (1)-(4) bekezdései alapján a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés olyan önkormányzati feladat, melynek ellátását az önkormányzatnak a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeihez mérten kell ellátnia, tehát nem kötelező feladatok. A bíróság megállapította, hogy a településen a csapadékvíz elvezetés megoldatlan, a káros állapot egyértelműen fennáll. Ezt az állapotot azonban a bíróság álláspontja szerint nem lehet jogellenesnek tekinteni. A bíróság álláspontja szerint jogellenes állapot akkor állna fenn, ha a csatornarendszer kiépítésének hiánya közveszélyt, illetve közvetlen életveszélyes állapotot idézne elő. 6. Kasszációs jogkör terjedelme: A bíróság szerint a kasszációs jogkör mellett nincs arra lehetősége a másodfokú közigazgatási szervnek, hogy konkrétan arra vonatkozóan is utasítást adjon , vagy legalábbis rögzítse, hogy konkrétan milyen érdemi elsőfokú döntést ítél jogszerűnek. A kifogásolt indokolási rész pedig kifejezetten arra vonatkozóan nyilatkozik, hogy konkrétan milyen üzemi vízszint, illetőleg műszaki megoldás meghatározása volna megfelelő az elsőfokú hatóság részéről. A Ket. 105.§ (2) bek. helyes értelmezése alapján az alperes új eljárásra vonatkozó iránymutatása ilyen mélységig nem terjedhet. 7. Vízjogi létesítési engedély és környezeti hatásvizsgálat kapcsolata A per tárgya a mártélyi szennyvíztisztító telep vízjogi létesítési engedélye volt A felperes kifogásolta, hogy a vízjogi létesítési engedély kiadása előtt nem került sor környezeti hatásvizsgálat elvégzésére. A fellebbezés benyújtására – kései értesülés folytán – a létesítési engedély jogerőre emelkedését követően került sor. A per idejére a telep elkészült, a próbaüzem folyt. A felperes a közösségi jog megsértésére is hivatkozott. A bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy, amennyiben a közösségi jog, és az azt a hazai jogba átültető jogszabály között eltérés van, a közösségi jog az irányadó. A perbeli esetben a bíróság álláspontja szerint önmagában a létesítmény megépítése nem sérti a vonatkozó EU Tanácsi rendeletet. A közösségi jog által is védett jogi tárgyra várhatóan jelentős hatással a próbaüzem megkezdése és folytatása, illetve maga az üzemeltetés lesz, ezekkel összefüggésben, ezek előtt indokolt a hatásvizsgálat elvégzése. Jogszerű tehát az az alperesi álláspont, mellyel alperes az elsőfokú hatóságot a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasította. 8