A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Jászberényi Éva, OKTVF: A vízügyi közigazgatási perek tapasztalatai

szolgalmi jogot. A megyei bíróság álláspontja szerint a szolgalmi jog, mint a tulajdonjog részjogosítványa nem évül el, így, ha annak alapítása elmarad, ezt a jogellenes helyzetet a hatóságnak hivatalból is meg kell szüntetnie. 3. Kizárólag az engedélyes személyét érintő engedély módosítási kérelem: A bíróság szerint a jogerős és végrehajtható vízjogi létesítési engedélynek kizárólag az engedélyes személyében történő változtatásra irányuló kérelemhez – indokolatlan és értelmetlen volna csatolni az engedélyezési tervek két példányát, mivel azok az elsőfokú hatóság vízikönyvi okirattárában rendelkezésre állnak, és a módosítási kérelem az abban foglalt műszaki paramétereket egyáltalán nem érinti; – indokolatlan és értelmetlen volna beszerezni a létesítési engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok állásfoglalásait, mivel az engedélyes személyében történő változás az azok hatáskörébe tartozó szakkérdést nem érint; – indokolatlan és értelmetlen volna beszerezni az érintett közműkezelők nyilatkozatát, mivel az a 18/1996. (VI.13.) KHVM rend. 2.§ f) pontja alapján nem az engedélyes személyére, hanem az engedélyezési tervdokumentációra vonatkozik, azon alapul, melynek műszaki paramétereit – azaz a KHVM rend. 2. számú melléklet III. pontjában meghatározott adatokat – azonban a tárgyi módosítás nem érinti. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rend. 2.§ -a tartalmazza a vízjogi létesítési, illetve módosítási engedély iránti kérelem és mellékletei tartalmi követelményeit. Hivatkozott jogszabályhely nem tartalmaz olyan előírást, mely alapján a kérelmezőnek a létesítési engedély módosítási kérelméhez csatolnia szükséges a létesítés lebonyolításával megbízott hozzájáruló nyilatkozatát, tekintettel arra, hogy ennek az információnak az eljárás során az eljáró hatóság számára nincsen jelentősége. 4. Határérték megállapítás a) A Bíróság szerint az Alkotmány, a Tvt. (a természet védelméről szóló 1996. LIII. tv) és a Kvt. (a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv.) általános, garanciális jellegű rendelkezéseit a 220/2004. (VII.21.) Korm. rend. bontja le a konkrét szabályozás szintjére. Amennyiben a keresettel támadott határozat ezen rendeletnek megfelel, akkor nem lehet azon az alapon megállapítani általános jelleggel a jogszabálysértés tényét, hogy a felperes által megjelölt alapelvi és általános célokat megfogalmazó jogszabályi helyeket sért. A bíróság – szakértői bizonyítás alapján – a keresetet elutasította. b) Az elsőfokú hatóság visszavonta a Kapuvári Hús Rt. (továbbiakban: Rt.) jogelődje, a Ringa Húsipari Rt. (továbbiakban: Ringa Rt.) kapuvári gyára részére a Győr Megyei Jogú Város Jegyzője által 10293-8/2000. sz. határozatával megadott, az Rt. által közcsatornára bocsátott húsipari előtisztított szennyvíz dikromátos oxigénfogyasztására vonatkozó egyedi küszöbértéket. A csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet 18. § (4) bekezdése szerint a csatornabírságról szóló 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés 3. § (3) bekezdése, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alkalmazásával megállapított egyedi határértéket tartalmazó határozatokat az egyedi határérték megállapítására e rendelet szerint hatáskörrel rendelkező hatóság 2002. december 31-ig köteles felülvizsgálni és ennek eredményétől függően a határozatot módosítani vagy visszavonni. 6