A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Jászberényi Éva, OKTVF: A vízügyi közigazgatási perek tapasztalatai

A VÍZÜGYI KÖZIGAZGATÁSI PEREK TAPASZTALATAI DR. JÁSZBERÉNYI ÉVA Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség A közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapjaiból kiindulva annak célja jellegében és alapvető motivációjában döntően eltér a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatos jogviták eldöntésétől. Mindemellett kétségtelen, hogy a közigazgatási szerv és az ügyfél között közigazgatási ügyben hozott döntés kapcsán sajátos, de nem feltétlenül vagyoni és személyi jogokkal összefüggő fizetési kötelezettségből eredő jogvita elemei a vízgazdálkodási ügyekben is jelen vannak. Így pl. a vizek káros szennyezése esetén a jogellenes és káros magatartás megszüntetése érdekében alkalmazott közigazgatási intézkedések, (bírság, megfelelő magatartásra, tevékenységre történő rászorítás) csak áttételesen érint vagyoni viszonyokat, de nem olyan értelemben mint az a polgári anyagi jog szabályaiból következik. Ugyancsak áttételes vagyoni viszonyokat érinthet pl. a vízbázisvédelemben a védőterület kijelölése, ahol is az ezzel összefüggő költségek, ezzel összefüggésben a harmadik személyeket érintő reparáció kérdésében – vita esetén - polgári bíróság határozhat. A vízigények kielégítése körében, a rendelkezésre álló vízkészlet elosztásával, a vízkészletgazdálkodással kapcsolatos vízjogi engedélyezési ügyekben is többről, jellegében más természetű jogvitáról van szó, mint akár a tulajdon, akár a kötelmi jogviszonyokkal összefüggő, elsősorban a polgári anyagi szabályok alkalmazásával járó ügyekben . Mindezzel összefüggésben a közigazgatási bíráskodásnak is egyik, az ügynek keretet adó eleme a vitás jogkérdésben való döntés, miután a közigazgatási eljárás is két alanyú, nevezetesen egy adott jogviszonyban a hatóság és az ügyfél jelenléte elengedhetetlen. A per megindítására okot adó kereset előterjesztésével a jogvitában érdekelt fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a bírósági felülvizsgálatot. A jogszabálysértés lehet anyagi, vagy eljárásjogi szabálysértés, illetve a felperes arra is hivatkozhat, hogy a hatóság az adott jogszabályt tévesen értelmezte. Eljárásjogi jogszabálysértés miatt azonban csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az az ügy érdemére kihatott. A hatályos jogi szabályozás keretei között abból lehet kiindulni, hogy a közigazgatási határozatok törvényességét a kereseti kérelem keretei között, azon nem túlterjeszkedve kell megítélni. A gyakorlati tapasztalatok azt tükrözik, hogy a polgári eljárásjogi keretek és alapelvek alkalmazásával a közigazgatási határozatok törvényességének megítélését célzó peres eljárások annak a kettős kívánalomnak, hogy a konkrét jogvitában a felperes által megjelölt jogszabálysértés mellett a határozat törvényességének egészét is vizsgálni lehessen, a szabályozási disszonancia miatt nem, vagy egyáltalán nem tudnak eleget tenni, jóllehet a jogalkalmazási gyakorlatot irányító elvi döntések a kereset kérelemhez kötöttségét egyértelműen kimondják. Az előbbiekkel szorosan összefüggő további, és a gyakorlati tapasztalatok szerint is áttekintést igénylő szempont a megváltoztatási jogkör terjedelmének megítélése.