A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Filotás Ildikó, OKTVF: Egyszerűsítési és gyorsítási lehetoségek a vízügyi közigazgatási eljárásokban

2002-ben a minisztériumi szinten, jóval később 2004-ben az OKTVF esetében került sor a komplex szervezetrendszer megteremtésére. 2005-től két lépcsőben sikerült a területi szerveknél is megteremteni az integrációt, előbb a környezetvédelmi és vízügyi, majd 2006tól a kettős integráció mellett a természetvédelmi hatáskör is az egységes zöldhatósági rendszer szerves részévé vált. 2004-ben a vízügyi igazgatási szervezetet érintően olyan lényeges változtatásra is sor került, melynek alapján az addig egységes feladatot ellátó szervezetként kezelt vízügyi igazgatóságból a közhatalmi feladatokat ellátó egység kiszervezésre került. A 12 vízügyi felügyelet – a maga összesen 300-as létszámával – a 2005-ben bekövetkezett integrációig „ember feletti munkával” igyekezett a felszínen maradni és teljesíteni a teljesíthetetlent. Az integráció értékelésére, a még szükséges további intézkedések megtételére átfogó és részletes jelentés mindezidáig nem készült, a tapasztalatokat mindenki saját maga, saját területén igyekszik összegezni, a tanulságokat levonni és jobbítási törekvéseit kinyilvánítani. Miután az integráció sikeresen lezárult, esetenként nehéz a jogalkalmazói tapasztalatokat pusztán a vízügyi feladatokat ellátó szervezetekre vonatkoztatni, ugyanis az a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatellátást is ugyanúgy jellemzi. Mintegy második alaptételként kell megemlíteni, hogy az integrációt követő időszak egybeesett a költségvetési megszorítások időszakával, ami az újonnan megszervezett és integrált feladatkörrel rendelkező hatóság létszámának folyamatos megfaragását, sőt – 2006ban – a két legkisebb illetékességi területtel rendelkező zöldhatóság megszüntetését jelentette. Meghatározó jellegűnek bizonyult és kihat az ügyintézési eljárás lefolytatásának módjára az a jogszabályi lépés is, mely az igazgatási szolgáltatási díj kiszabása jogszabályi feltételei megteremtésének biztosítása mellett, a zöldhatósági rendszer működésének biztosításáért, a kiesett költségvetési források megteremtéséért is a zöldhatóságot „tette felelőssé”. 3. A vízügyi közigazgatási eljárások vizsgálata során – az előzőekre is figyelemmel – az alábbi megállapítások tehetők. A vízügyi hatósági jogkörök zöldhatósági feladatkörbe telepítése teljes mértékben megvalósult, a kezelői feladatokat végző KÖVIZIG-ek nem gyakorolnak semmilyen vízügyi hatósági jogkört. A hatáskör gyakorlása műszaki megalapozásához szükséges szakmai bázis (szakértői kör) telepítése azonban nem volt teljes körű. 2004-től a legtöbb vízügyi hatósági ügyben, de még napjainkban is jónéhány esetben szükséges és indokolt a szakértői vélemény külső, bár a tárca irányítása alá tartozó más szervtől történő bekérése. A szakvéleményezés jogszerű eljárását a Ket. szabályozza ugyan, azonban ez a helyzet nem kedvez sem az egyszerű, sem pedig a gyors eljárási követelmények biztosítása követelményének. A feladatellátáshoz szükséges létszámigény és annak egyéb feltételei ma sem teljes körűen biztosítottak, legszembetűnőbb, hogy a vízügyi felügyeleti ellenőrzések optimális számát jelen helyzet nem teszi lehetővé. A rendelkezésre álló létszámállomány a kérelmekre induló eljárások lefolytatását határidőre biztosítja ugyan, de a hivatalból lefolytatott eljárásokra, ellenőrzésekre a létszám nem áll rendelkezésre. 3