A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Filotás Ildikó, OKTVF: Egyszerűsítési és gyorsítási lehetoségek a vízügyi közigazgatási eljárásokban

lefolytatása szükséges; melyekhez a létszámot és egyéb feltételeket biztosítani kell. (A lean nemcsak a gazdasági folyamatok esetében képes a karcsú és takarékos gondolkodásmód megteremtésére, hanem helye van a közigazgatási eljárások újfajta megközelítésében is). Az elektronikus ügyintézés és közös informatikai háttér bevezetése nem késlekedhet tovább; egyaránt segíti ugyanis a gyors, az átlátható és egyszerű szolgáltató jellegű eljárásokat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a közigazgatás személyi állományának minőségi képzését, megbecsülése növelését, mely nem merül ki az optimális létszám biztosításában. A közigazgatás felülvizsgált feladat- és hatáskörében nagyobb arányt kell kapnia az ellenőrzésnek, ugyanakkor az ügyféli kötelezettségek ezzel azonos súlyú megítélésének Az ügyfél a bizalmi és nyilatkozati elv alapján lehetőséget kell kapjon arra, hogy költséges és bonyolult iratok beszerzése helyett nyilatkozatával pótolja azokat. A hatóság ezeket fogadja el, esetenként ellenőrizze és amennyiben azt tapasztalja, hogy az ügyfél „visszaélt a számára biztosított jogi lehetőséggel”, gondoskodjon a szigorú és következetes szankciók alkalmazásáról. A közigazgatási intézmények fejlesztése körében természetesen ismét megvizsgálásra szorul az állami és az önkormányzati feladatok rendszere; a szükséges átcsoportosítások mellett erősíteni indokolt az önkormányzati igazgatás körébe tartozó feladatellátást. Véget kell vetni annak a szemléletnek, mely az ország versenyképtelenségéért a korszerűtlen, pazarló és gyenge közigazgatást okolja. Itt az ideje a lean bevezetésének, megvalósításának. 2. A közigazgatás komplex rendszerén belül is érvényesül a társadalmi munkamegosztás elve. A rendszer szerves része, - egyik szakterülete – a vízügyi közigazgatás, melynek alapvető feladata a társadalom vízzel kapcsolatos szükségletei kielégítése. A vízgazdálkodási feladatok rendszere osztott; az állam és az önkormányzatok egyaránt rendelkeznek olyan végrehajtórendelkező tevékenységgel, melyek a vizek hasznosítását, kártételeik elhárítását célozzák. A vízügyi igazgatás rendszerét, feladat- és hatáskörét, működését, szervezetét ugyanazok a fejlesztési elképzelések, javaslatok célozták meg, mint a közigazgatás egészét; íly módon az ott megfogalmazott eredmények és eredménytelenségek a vízügyi igazgatásra nézve is irányadóak. A másfél évtizedes időszakot elemezve azonban azt kell rögzíteni, hogy a vízügyi igazgatási feladatokat ellátó szervezetet az átlagosnál nagyobb mértékű változtatások érték. A vízügyi feladatokat ellátó szervezet 1988-ban integrálásra került a környezetvédelmi és egyes területeken (Dunántúl) a természetvédelmi feladatokat ellátó szervezetekkel, majd rövid idő múlva (1990-ben) a feladatok és szervezetek szétválasztásra kerültek. 2002-ben ismét sor került az integrációra, előbb a központi, majd az országos hatáskörű és a területi szervek szintjén. Az újabb integráció arra az időpontra esett, amikorra „épp sikerült kiheverni a szétválasztásból adódó sérelmeket”, melyek jogszabályi feltételek hiányára, működési feltételek elégtelenségére, az együttműködési lehetőségek szabályozatlanságára vezethetők vissza. 2