A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése (Baja, 2009. július 1-3.)

9. szekció: A vízjog időszerű kérdései - dr. Filotás Ildikó, OKTVF: Egyszerűsítési és gyorsítási lehetoségek a vízügyi közigazgatási eljárásokban

EGYSZERŰSÍTÉSI ÉS GYORSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK A VÍZÜGYI KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOKBAN DR. FILOTÁS ILDIKÓ OKTVF „Akinek nincs meg korának szelleme, azt korának minden baja sújtja.” (Voltaire) 1. A rendszerváltás óta közel két évtized telt el, ezalatt a közigazgatás – annak szervezete, működése és feladatai – folyamatosan változtak. Ennek ellenére sem mondható el, hogy a közigazgatás szervezete korszerű, működése racionális, feladatellátása pedig hatékony. A közigazgatás hosszú fejlődés eredményeként alakult ki, alapeleme ma is a változás, a fejlődés; hiszen a folyamatos változásban és fejlődésben lévő társadalmi-gazdasági és politikai elvárásoknak kell megfelelnie, a változó feladatokat a mindenkori közigazgatásnak kell megfelelően végrehajtani és ellenőrizni. A közelmúltban bekövetkezett változásokat vizsgálva leszögezhető, hogy 1992. óta a közigazgatás állandó továbbfejlesztésnek, reformoknak és jobbítási törekvéseknek a középpontjában áll. A közigazgatás azért van egyúttal az érdeklődés középpontjában is, mivel a modern állam legnagyobb szervezeti egysége, ugyanakkor a költségvetés legnagyobb fogyasztója. Olyan alapvető feladatokat kell ellátnia, melyek nélkülözhetetlenek a társadalom fennmaradásához és folyamatos fejlődéséhez. A közel másfél évtizedes változtatások, reformintézkedések a közigazgatás teljes intézményrendszerét megcélozták; annak központi, állami, területi, önkormányzati szervezeteit, működését, szabályozási alapjait, ügyviteli és közszolgálati rendszerét egyaránt érintették. Az intézkedések sorozata azonban számottevő eredmény nélkül zárult. A közigazgatás fejlesztési irányai időközben folyamatosan változtak, az egyes intézkedések „kioltották egymás hatását”, sőt voltak olyan határozatok, melyek végrehajtását meg sem kezdték. Az átfogó programként meghirdetett korszerűsítési törekvések túlnyomó többsége „papíron maradt”, jogszabályi változtatások, szervezeti átalakítások nem követték. Legnagyobb „eredményként” talán a Ket. bevezetése könyvelhető el, annak számtalan tévedése és kellően végig nem gondolt rendelkezései ellenére. Mi a helyzet és melyek azok a legfontosabb feladatok, melyek végrehajtása a közigazgatás működőképességének fenntartásához alapvető fontosságúnak tekinthető? A közigazgatási feladatok (az állam által felvállalt funkciók) átfogó felülvizsgálata és az ezzel kapcsolatos deregulációs intézkedések végrehajtása ma is alapvető fontosságú feladat. Az adminisztratív terhek csökkentése nem csupán az ügyfelek, hanem a közhatalmi jogosítványt gyakorló szervek számára is alapvető jelentőséggel bír. Az ügyfélbarát és hatékony eljárások bevezetéséhez – jogszabályi garanciákkal biztosított – egyszerűbb és gyorsabb eljárások