A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Komlós Ferenc, nyugdíjas: Vízből hőt hőszivattyúval!
VÍZBŐL HŐT HŐSZIVATTYÚVAL! KOMLÓS FERENC Összefoglalás Sokunkat foglalkoztatnak helyi és tágabb környezetünk egyre sürgetőbben jelentkező, megoldásra váró kérdései. Ezért felhívom tisztelt hidrológus honfitársaim figyelmét az energiahordozók hatékony hasznosításának hazánkban kevéssé ismert, környezetbarát eszközére, a hőszivattyúra, és mielőbbi elterjesztésének szükségességére. A hőszivattyúval környezetbarát módon gazdaságosan fűteni és hűteni is lehet. Elterjedésében emiatt több fejlett országban megelőzte már a kazánt. Belátható időn belül az épületgépészet nélkülözhetetlen technikai eszközévé válhat e fűtésre, hűtésre és használati meleg víz készítésére is alkalmazható környezetbarát gép: a hőszivattyú. A XXVI. Országos Vándorgyűlésre készített dolgozatomban a hőszivattyúzás bemutatása mellett az ezzel összefüggő időszerű gondolataimat is szeretném Önökkel megismertetni. „... az én elgondolásaim komolyak, és higgyétek el, ha az ember valamihez fog, és nem sikerül, még nem kell kétségbe esni, a türelem, bátorság és kitartás az emberi boldogulásnak hatalmas segítője, akinek pedig nincsen jövőbe vetett reménye, azt sajnálni lehet.” Ganz Ábrahám (1814-1867) Bevezetés Világszerte a víz stratégiai cikké válik. Igaz ez a felszín alatti és a felszíni vízkészletekre és a későbbiekben majd azokra a hulladékhővel vagy szennyező anyagokkal terhelt vizekre is, amelyek hőtartalma energetikai célra hőszivattyúval felhasználhatóak (lásd az 1. ábrát). A hőszivattyú olyan gépi berendezés, ill. készülék, amely alacsony hőmérsékletű hőt von ki általában a levegőből, földből vagy vízből, és azt nagyobb hőmérsékleten bevezeti az épületbe. Mondhatnánk: környezetből a hőt - külső energia befektetése árán - „szivattyúzza” jól használható hőmérsékletre. Energetikai szempontból kiemelendő, hogy a hőszivattyúk alkalmazhatók építményekben a használati meleg víz ellátására, fűtésre és hűtésre. (Stróbl Alajos: Energiatakarékos környezetkímélés hőszivattyúkkal. OMIKK, Környezetvédelmi Füzetek, 1999/8. szám.) 1. ábra. Felszín alatti és a felszíni vízkészlet, mint lehetséges hőforrás vázlata Forrás: VAILLANT cég Uniós és világtendencia a megújuló energia hőhordozóihoz való visszatérés. A nem áramfejlesztési célú felhasználások közül napjainkban egy új csúcstechnológia a hőszivattyús energiahasznosítás. A hőszivattyúval fűteni és hűteni is lehet. Gazdaságunk egy új kitörési útjává válhat a hőszivattyús rendszerek elterjesztésének felgyorsítása (2. ábra).
