A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - Komlós Ferenc, nyugdíjas: Vízből hőt hőszivattyúval!
2. ábra. A hőszivattyús rendszer elvi vázlata (ún. zöldhő a hőforrás) Magyarországon az energiaárak emelkedésével egyre inkább előtérbe kerül az energiatakarékosság. Hazánkban is egyre több irodaépületnek, középületnek a hűtési költsége meghaladja a fűtési költségét. Alapvető érdekünk a hűtés villamosenergia-felhasználásának csökkentése, az „energiafaló klímák" kiváltása. A földgáz pedig úgy tűnik, hogy hosszabb távon túl értékes primerenergia-hordozó ahhoz, hogy elavult vízmelegítőkben vagy kazánokban kizárólag hőtermelés céljából eltüzeljük. Az égéskor keletkező káros anyagok a kéményeken (égéstermék elvezetőkön) keresztül környezetünk levegőjébe kerül. Ezek az káros anyagok lokális és globális problémák okozói. Mesterem, Jászai Tamás professzor emeritus mondta egykor: „Az embereknek nem kilowattórákra, fára, szénre, olajra vagy gázra van szüksége, hanem fűtésre, hűtésre, higiéniára!” (A használati melegvíz csaknem annyira szükséges az életünkben, mint a hideg víz.) Épített környezetünkben a felhasznált primerenergia mennyiségének csökkentése elengedhetetlen Magyarország energiamérlegének javításához, valamint településeink, elsősorban városaink légszennyezés-csökkentéséhez. Az ésszerű és hatékony energiagazdálkodás minden önkormányzatnak, fogyasztónak, felhasználónak közös érdeke. A Kárpát-medence, benne Magyarországgal, kiemelkedő vízi adottságait az eddigieknél céltudatosabban kellene hasznosítani. Ehhez időben kell felismernünk a természet és az emberi tevékenység törvényszerűségeiből fakadó, egészséges, ésszerű és tervezhető tennivalóinkat. Napjainkban volt olvasható, hogy a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátása jóval gyorsabban növekszik, mint azt korábban becsülték. Így nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek 2008. április 16- án Nicholas Stern, nemzetközileg ismert szakember, a Világbank egykori vezető közgazdásza szerint alábecsülték a másfél évvel ezelőtt a neve alatt kiadott 700 oldalas jelentésben a klímaváltozás okozta veszélyek nagyságát (ezt a dolgozatot Tony Blair brit kormányfő tíz éves miniszterelnöksége legfontosabb dokumentumának nevezte). A neves tudós sürgette a szennyezőgáz-kibocsátás csökkentésére tett vállalások végrehajtását, többek között az Európai Uniótól is. A még 2006. őszén készült, az éghajlatváltozásról írott korszakalkotó jelentésben Stern és szakértői gárdája 50 év leforgása alatt 2-3 °C-os felmelegedést jövendölt, úgy becsülvén, hogy a klímaváltozás költsége a világ GDP-jének legalább évi 5%-val érhet fel, és a fogyasztást a világban egészében ötödével fogja vissza. Az EU klíma- és energiacsomagja jóváhagyási menetrendjének ismeretében feladatomnak tekintem a XXVI. Országos Vándorgyűlésre készített hőszivattyúval kapcsolatos gondolataimról tájékoztatni Önöket, hiszen a jövőnk a tét! Írásomnak ezt a részét szeretném egy Teller Edétől származó idézettel zárni: „Ha azt kérdezik, hogy nem késtünk-e el, hogy visszafordítható-e még az a rombolás, amit az emberiség ejtett a természeten, a válaszom az, hogy nem késtünk el. Amíg él az akarat, addig sosincs késő. Ha pedig az emberek közösen akarnak valamit, akkor azt meg is teszik, ezáltal érvén el céljukat, bármi is legyen az.” (3. ábra). 2
