A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Molnár Gábor, FETIKÖVIZIG: Digitális térmodellek alkalmazása a folyószabályozásban és hajóút kitűzésben

6. kép. Légi fotogrammetriával készült georeferált digitális ortofotó

A nagy mennyiségű középvízi és nagyvízi meder terepi információi gyűjtésének leghatékonyabb módja a távérzékelési anyagok alkalmazása. Jelenleg a nagyméretarányú topográfiai térképkészítésben még meghatározó a mérőkamerás légi fényképek alkalmazása. A légifotókból kiértékelés után digitális vektoros térképek illetve georeferált digitális ortofotók (6. kép) készülnek.

Az utóbbi években a nagyfelbontású és nagypontosságú téradatok iránt egyre növekvő igény jelentkezik, a légi lézerszkennelés alkalmas ilyen nagypontosságú és nagy menynyiségű adat elő állítására. A technológia előnye a hagyományos fotogrammetriai technológiával szemben, hogy nincsenek kitakart részek és rövidebb idő alatt elkészíthető. Professzionális felmérő,- és térszkennelő technológia, mely nagy sebességű lézer,- és videó rendszere biztosítja a koordinátás és vizuális adatgyűjtést! A szkennerrel sok millió pontot gyűjt, foto-realisztikus felbontással

A szolgáltatásszerűen elérhető rendszerek tipikusan a visszaverődő lézernyaláb első és utolsó beérkező jelét tudják rögzíteni, ami azonban sok alkalmazás szempontjából nem elegendő, különösen növényzettel borított vagy erősen beépített területek esetén. A lézerszkennerek legújabb generációja már képes a visszavert lézerimpulzus teljes jelalakjának rögzítésére, így lehetővé teszi az említett területeken is a nagysűrűségű adat felvételezést. A visszavert jelek detektálásához és kvantitatív értékeléséhez összetett feldolgozó szoftverre van szükség, mely jelenleg is fejlesztés alatt áll, és messze nem tekinthető szabványosítottnak.

A lézerszkennelés nyújtotta pontosság - megfelelő célirányos feldolgozás és az eredmények minőségellenőrzése esetén - lehetővé teszi a kapott domborzati és terepmodellek közvetlen felhasználását az árvízvédelemben. Az árvízi havária helyzetek modellezése, lefolyásmodellek számítása csak akkor lehetséges, ha a tényleges domborzati viszonyokat is kellő részletességgel és pontossággal ismerjük azokon a területeken is, amelyeket sűrű erdők vagy az alföldi területeken gyakran előforduló, nehezen járható akácosok borítanak.

9