A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Molnár Gábor, FETIKÖVIZIG: Digitális térmodellek alkalmazása a folyószabályozásban és hajóút kitűzésben
A fizikai felszínről alkotott fogalmunk valójában modell, amit több-kevesebb sikerrel igyekszünk adatokkal, lehetőség szerint minél valósághűbb adatokkal kitölteni. Magától értetődik, hogy a lézerszkenneléstől is azt várjuk, hogy ezeket az igényeinket kielégítse, mégpedig úgy, hogy - ha már elvégeztettük a költséges mérést -minőségi követelményeket (térbeli pontosság, megbízhatóság) lehetőség szerint minden területen kielégítse. A feladat bár nem könnyű, a legtöbb esetben kielégítően megoldható a teljes jelalakot rögzítő lézerszkenneléssel. A lézerszkenner műszer körül mintegy 800m sugarú körben nagy részletességgel mérhető fel a terület egy álláspontból, a terep apró egyenetlenségeit követve. A szintvonalas térkép akár a helyszínen elkészíthető a mérési eredményekből. Két különböző időpontban végzett felszín mérés eredményének összehasonlításából nagy pontossággal számítható a ténylegesen elvégzett földmunka térfogata. Ezzel párhuzamosan rohamos léptekkel fejlődik az űrtávérzékelés. Ez egyrészt a felvételek egyre nagyobb felbontásában jelentkezik - ma már elterjedtek az 1 m pixel nagyságú felvételek és elérhetőek az 50-60 cm pixel nagyságú felvételek is. A fejlődés másik következménye lehet a közeljövőben az űrfelvételek árának dinamikus csökkenése. Űr felvétel árak egyszeri felhasználási jogra vonatkoznak, míg a légi felvételek és az azokból előállított ortofotók forgalmazhatók. „Jelen pillanatban a fotogrammetria olcsóbbnak és így versenyképesebbnek tűnik a nagyfelbontású űrfelvételeknél. Idővel az űrbejuttatás és üzemeltetés biztonságosabbá válásával, a gyorsabb adattovábbítással az űrfelvétel olcsóbbá válhat, és így megnyerheti a piaci versenyt. Bizonyos esetekben már ma is célszerű lehet az űrtávérzékelés felhasználása a topográfiai térképezési - és egyéb védelmi célú - feladatok megoldása során. Ilyen lehet például a határ menti területek térképezése. Az űrtávérzékelés mellett a hagyományos fotogrammetriának egyre komolyabb más vetélytársai is helyet követelnek a terepre vonatkozó adatok gyűjtésében. A gyors (operatív) hadszíntér megjelenítés ma már nem nélkülözheti olyan korszerű technológiai eszközök alkalmazását, mint a LIDAR (Light Detection and Ranging - fény érzékelés és távmérés) és IFSAR (Interferometric Syntetic Aperture Radar - szintetikus nyílású interferencia radar). Ezek az eszközök alkalmasak nagyfelbontású digitális domborzat modellek és digitális felszín modellek előállítására, objektumokra vonatkozó adatok kinyerésére. A LIDAR technológia egy repülőgép, egy lézertávmérő és a GPS navigációs rendszer házasságából született, amely egyes rendszereknél még inerciális navigációs rendszerrel is kiegészül. A LIDAR felvételek egyre szélesebb körű alkalmazást nyernek a polgári életben is. A 90-es évek végétől kezdték el alkalmazni a komplex LIDAR topográfiai térképező rendszereket. Ezek különösen jól alkalmazhatók építkezések tervezéséhez, árvízvédelmi elemzések készítéséhez, rádióhullám terjedés (GSM-rendszerek) modellezéséhez. A LIDAR felvételezés eredményei alapján nagypontosságú digitális domborzatmodell, digitális felület modell és szintvonalak egyaránt előállíthatóak. A LIDAR rendszerek felhasználásával előállított domborzatmodellek pontossága eléri a repülési magasság 1/8000 részét. A LIDAR- nak a pontosság mellett számos más előnye is van. A technológia lényegesen kevésbé időjárásfüggő, mint a hagyományos mérőkamerás légifényképezés. A LIDAR felvételeket bármelyik napszakban elkészíthetjük, azok minősége nem függ a napállástól (árnyéktól), sőt az éjszaka kimondottan kedvező a munkák számára. A korszerű LIDAR rendszerek képesek több visszaverődést regisztrálni. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszer egyaránt rögzítse a „puszta” felszín és a fakorona magasságot. További előnye, hogy megfelelő technológia alkalmazásával alkalmas háromdimenziós megjelenítésére. 10
