A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Molnár Gábor, FETIKÖVIZIG: Digitális térmodellek alkalmazása a folyószabályozásban és hajóút kitűzésben

5. kép. Mérőhajó munkában

A mérések feldolgozása a GPS mérőberendezés adatrögzítőjén tárolt mérési adatok betöltésével, konvertálásával kezdődik. A mért adatok koordinátájának meghatározása egy eredményül kapott „X,Y,Z” koordinátájú ponthalmaz, ami ezután CAD alapú szoftver segítségével feldolgozásra kerül. Az előkészített (letisztázott, poligonizált) vektoros állományhoz leíró adatokat csatolhatunk (belső adattáblák, külső adatbázisok), valamint különböző tematikus elemzéseket végezhetünk. Térképszerkesztésre és változásvezetésre alkalmas, használatával térbeli elemzéseket (övezetgenerálás, átfedés vizsgálat, legrövidebb út keresése) is végezhetünk.

Az eddig ismertetett mérések általában csak kisvízi meder meghatározására alkalmasak. A középvízi és nagyvízi meder meghatározására az előbb ismertetett módszerrel nehezen kivitelezhető mivel nincsenek víz alatt ezek a területek. Nagy árvízek kevés ideig tartanak és akkor is sokkal nehezebb, költségesebb a mérési eredmények meghatározása. A középvízi meder hiányzó részeit a part élig, ami általában a felső határa és a folyószabályozási művek, műtárgyak, vízi közlekedést irányító táblák felmérését a hagyományos geodéziai módszerekkel célszerű meghatározni. Ebben az esetben azonban nagyon időigényes és költséges lenne a meghatározás. A már fentebb említett GPS mérőberendezéssel a mérési folyamat felgyorsítható, de még így is nagyon idő és költségigényes megoldás, mivel nagy mennyiségű adatok meghatározására van szükség. A meder hiányzó meghatározandó és az ártér nehéz növényzettel fedett részei sok esetben ráadásul megoldhatatlan feladatot jelentenek.

8