A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

5. szekció: VÍZELLÁTÁS, VÍZKEZELÉS - Veres József, Deák Éva, Kató Csaba, FETIKÖVIZIG: Az ivóvízminőség-javító program előkészítésének tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

3.3. Az ivóvízminőség-javító program II. ütemében megvalósítandó hálózati rekonstrukció mértéke

Az elosztóhálózatok állapota befolyással van a fogyasztási pontokon kialakuló vízminőségre, a hálózatok problémájának kezelése nélkül az ivóvízminőség-javító program nem lehet sikeres.

A hálózatok esetében a felmérés során az alábbi problémákkal találkoztunk:- elöregedett csőanyag (azbesztcement, öntöttvas),- korrodálódott, működésképtelen, szerelvények,- mechanikai tisztítási lehetőség (tolózárak, mosató idomok) hiánya,- elöregedett bekötések,- elöregedett utak és vasút alatti átvezetések,- sérült tolózáraknák.

Az üzemeltetők részéről egyértelműen megfogalmazódott a hálózatokkal kapcsolatos problémák megoldására való törekvés. A hálózaton elvégzett rekonstrukció következtében a szivárgási veszteségek és csőtörések darabszáma lecsökken. A program végrehajtása során a hálózati rekonstrukció mértéke a teljes beruházás 20%-a lehet. Ez a mérték nem teszi lehetővé az összes elöregedett csővezeték cseréjét. A hálózatok mechanikai tisztítási lehetőségének megteremtése viszont egyértelműen az ivóvízminőség javítást szolgálja és a program keretében megoldandó feladat.

3.3. Optimális projektméret

Már az I. ütem előkészítése során is gondot okozott, hogy Régiós szinten 41 település ivóvízminőségének javítását kell megoldani egy projekt keretében. A II. ütem előkészítése szintén Régiós szinten történik. Már az előkészítés során is jelentkeztek gondok a nagy területi kiterjedés és a három megyében uralkodó különböző üzemeltetési viszonyok és önkormányzati elképzelések miatt. Nyilvánvaló, hogy a pályázást és a megvalósítást ilyen méretű projekttel sikeresen nem lehet megvalósítani. A legmegfelelőbb az lenne, ha egy optimális üzemeltető szervezeti struktúrában, ellátási körzetenként kerülnének projektek kidolgozásra. Miveljelenleg a térségben 25 üzemeltető szervezet működik ez az elképzelés nem valósítható meg. Véleményünk szerint a megyében II. ütemben elvégzendő feladatokat 2-4 db projektre kellene bontani.

3.4. Üzemeltető szervezetek ivóvízminőség-javító programhoz való hozzáállása

A 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet hatálybalépését követően az igazgatóság több fórumot is rendezett az üzemeltető szervezetek számára az ivóvízminőség-javítás terén elvégzendő feladatokkal kapcsolatosan. A program 2003-2005 közötti előkészítő munkarészeibe, valamint a tervezési folyamatba az üzemeltetők bevonásra kerültek. Térségünkben az üzemeltető szervezetek kevés kivétellel nehéz helyzetben vannak. Be kell tartaniuk a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet hatálybalépését követően megszigorított hatósági előírásokat, úgy hogy a szolgáltatási díjakat az Önkormányzatok állapítják meg. Az Önkormányzatok igyekeznek a díjakat a szociális, politikai szempontok alapján a lehető legalacsonyobb szinten tartani, veszélyeztetve ezáltal a szolgáltatás biztonságát és a művek szakszerű fenntartását. A díjképzés szabályozása (víziközmű törvény) elengedhetetlen feltétele annak, hogy a fejlesztést követően a művek műszaki állapotának leromlását megakadályozzuk.

A szakmailag felkészült üzemeltető szervezetek átérzik a program fontosságát és szükségességét. Mivel a fejlesztést követően létrehozott műveket nekik kell üzemeltetni, a 11