A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
5. szekció: VÍZELLÁTÁS, VÍZKEZELÉS - Veres József, Deák Éva, Kató Csaba, FETIKÖVIZIG: Az ivóvízminőség-javító program előkészítésének tapasztalatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
tervezéskor, kivitelezéskor elkövetett hibák a későbbiekben többlet feladatot, nehézséget okozhatnak. A kedvezőtlen szervezeti struktúrából adódó gondok folyamatosan nehezítették az előkészítést. A nem megfelelő szakmai felkészültség, az üzemeltetéshez nélkülözhetetlen dokumentumok (nyilvántartások, közműtérképek, naplók, stb.) hiánya nehezítette a tervezési folyamatot. Az üzemeltető szervezetek az ivóvízminőség-javító program végrehajtása során igyekeztek a saját üzemeltetési feladataikat egyszerűsíteni az üzemeltetési költségeket csökkenteni. 4. Az Önkormányzatok ivóvízminőség-javító programhoz való hozzáállása A megyében üzemelő víziközművek döntően Önkormányzati tulajdonban vannak. Az állami tulajdon aránya 10% alatt van. 4.1. A tulajdonosi szemlélet megnyilvánulásai A megvalósíthatósági tanulmányok értékelésénél a tulajdonosok nagy része jelen volt, de azért voltak hiányzók, akik több szempontból is érdekeltek voltak. Az értékelés során kiderült, hogy információhiánnyal küzdenek. A hiányosság egyik okaként a fórumok mellőzése, illetve az elkészült anyagok ismeretének hiánya említhető meg. A megvalósíthatósági tanulmányokban minden esetben változatként szerepelt az önálló fejlesztés és egy vagy több térségi megoldás, ha az műszakilag megvalósítható. Az esetek nagy részében az önkormányzatok a meglévő vízművek önálló fejlesztéséhez ragaszkodtak, az esetleg gazdaságosabb, műszaki szempontból is előnyösebb térségi megoldásoktól elzárkóztak. 4.2. Reakciók a műszaki megoldásokra Az üzemelő vízművek többségében a vízkezelési technológia műszakilag elavult, a mai kor színvonalának már nem felel meg. Az elkészült megvalósíthatósági tanulmányok a művek jelentős részénél csak a technológia kiegészítését tartalmazzák, illetve új tisztítási technológia kerülne elhelyezésre, ahol nem található tisztítási technológia. A tervezői egyeztetések ellenére sok probléma a megvalósíthatósági tanulmányok bírálata során vetődött fel. Az Önkormányzatok zöme korábban nem volt tisztában a tulajdonában lévő művek műszaki állapotával és a jelenlegi jogszabályi követelményekkel. A tulajdonosokat főleg az önerő, a szolgáltatási díjnövekmény kérdése érdekelte. A műszaki megoldásokkal és beruházási költségekkel az üzemeltető szervezetek foglalkoztak részletesebben. Mind Önkormányzati, mind üzemeltetői oldalról is kemény kritikák érték a beruházási költségeket, indokolatlanul magasnak tartották. A műszaki megoldások tekintetében az üzemeltetők az olcsóbb, egyszerűbb, kevesebb üzemeltetési feladattal járó technológiák megvalósítását szorgalmazták. Tapasztalatok alapján a törésponti klórozást nem javasolták. 4.3. Reakciók a várható szolgáltatási díjnövekedésre A díjképzés szabályozatlansága miatt a térségben üzemeltető szervezetenként változik a díj mértéke és képzésének módja. Megvalósíthatósági tanulmányokban a díjakkal kapcsolatos 12
