A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
5. szekció: VÍZELLÁTÁS, VÍZKEZELÉS - Botos Tamás, Északdunántúli Vízmű Zrt.: Esztergom vízellátása karsztvízzel a Csápos I. sz. kút felhasználásával
és Esztergom Város Jegyzőjének bevonásával biztosítani kell a lakosság ivóvízzel történő ellátását lajtos gépjárművekből, valamint meg kell szervezni a zacskós vízellátást. • Augusztus 5-én délután az Esztergomi Területi Védelmi Bizottsági ülésen határozat született, mely után a város polgármestere bejelentette, hogy Esztergom városában a csapból folyó víz nem iható, annak ellenére, hogy határérték feletti vízminta ezt az állítást nem igazolta. Ettől kezdve az intézkedési terv életbelépett, s az ÉDV Zrt. még aznap estére megszervezte a társvízművek segítségével 8 db lajtos kocsival az ivóvízszállítást. A Katasztrófavédelem Tátra letelepítette a zacskós vízellátást biztosító gépsort. Dorogon a Védelmi Bizottság ezt a határozatot nem hozta meg, a korábban hozott intézkedéseket megfelelőnek tartotta. • A toluol koncentrációja az ivóvízben már a korábban bemutatottak alapján alakult, és annak érdekében, hogy a hálózatból minél hamarabb távozzon, folyamatosan végeztük a hálózatmosatást. • Az augusztus 10-i Védelmi Bizottsági ülésen Esztergom Város Polgármestere nem fogadta el az ÁNTSZ Országos Főorvosának, Dr. Bujdosó Lászlónak a szakvéleményét, miszerint a víz iható, így a továbbiakban is fenntartotta a Védelmi Bizottság a korlátozást azzal a kiegészítéssel, hogy nem javasolja a 14 év alatti gyermekek és a várandós anyák számára a vízfogyasztást. • A Polgármesteri Hivatal által megbízott Bálint Analitika Kft. továbbra sem tudott kimutatni határérték feletti szennyezőanyagot az ivóvízben. • 2004. augusztus 12-én az ablakos kút mosatása, vízmintázása, majd indítása megtörtént, másnap a Csápos I-as kút termelésbe állítását is megkezdtük. A vízmintákban továbbra sem lehetett határérték felett szennyező anyagot találni. • 2004. augusztus 30-án az Esztergomi Területi Védelmi Bizottsági ülésen feloldották a vízkorlátozást. A szennyezés tapasztalatai és hatása Esztergom és térségének ivóvíz ellátására. > Ilyen és hasonló mértékű dunai szennyezés még nem történt a térségben. A Duna öntisztító képessége nagyon jó, hiszen a szennyezés torkolatától 2-2,5 km-re lévő vízbázis ivóvizében már alig lehetett szennyezőanyagot kimutatni. Pilismarót, Dömös településeknél a szennyezés hatása már alig volt érezhető. > A vízbázisvédelmi programot ki kell terjeszteni a Duna felől érkező szennyezésekre is. (A vízfolyás felőli védőterület nem lett kijelölve.) > A szennyezés egyik legnegatívabb tapasztalata, hogy a lakosság tartósan bizalmatlanná vált az ivóvízzel szemben. A többségük még mindig nem hiszi el, hogy a víz iható, jó minőségű. Könnyen indulnak el rémhírek ismételt szennyezésekről, melynek valóságtartalma nincs, ugyanakkor erről a lakosságot nehéz meggyőzni - megmaradt bennük a félelem. > Egyéb tényezők hatására a hatósággal szemben is bizalmatlan a lakosság. A hozzáértő szakembereknek, a szakértőknek sem hisznek, s ezért könnyen manipulálhatók. > A környezetszennyezés megakadályozása érdekében fontos a veszélyes üzemek, egyáltalán az üzemek rendszeres ellenőrzése, haváriák esetére különböző gyakorlatok végrehajtatása, melynek alapjai a végrehajtható intézkedési tervek. > Üzemelés szempontjából egy település kettő, vagy többirányú ivóvíz-betáplálása előnyt, és nagyobb biztonságot jelenthet. Esztergom városának ivóvízellátását biztosítani szükséges havária esetén a Dunától függetlenül is. 10
