A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
5. szekció: VÍZELLÁTÁS, VÍZKEZELÉS - Botos Tamás, Északdunántúli Vízmű Zrt.: Esztergom vízellátása karsztvízzel a Csápos I. sz. kút felhasználásával
Esztergom Város többirányú betáplálásának lehetőségei, és a lehetőségek közül a megfelelőbb kiválasztása Esztergom város többirányú betáplálásának lehetőségénél az alábbi szempontokat kellett figyelembe venni: > A lehetséges vízbázisok elhelyezkedése > A vízellátó rendszer hidrológiája (vezetékátmérők, medencék helyzete) > Az átalakítás bekerülési költsége Esztergom vízellátását vizsgálva megállapítható, hogy a Prímás-szigeti vízbázis déli fekvése meghatározta 1927-től a vízellátás irányát, mely délről észak felé történik. A vezetékek átmérői, a medencék elhelyezkedése egyértelművé teszi a déli irányból történő vízellátást. Hidrogeológiai vizsgálatokat végezve, és a regionális rendszert elemezve egyértelművé vált, hogy a Dorogon lévő karsztvíz-bázis felhasználása volna optimális, hiszen Esztergom térségében a geológiai viszonyok miatt meleg víz található, melynél vas- és mangán tartalommal is kell számolni. A Dorogon lévő vízbázist már korábban hasznosította a térség, és jó minőségű víz található a karsztban. A karsztvíz bejuttatása Esztergomba két módon lehetséges (13. ábra): • Új vezeték építésével (piros vonal) • A meglévő regionális vezetékek felhasználásával A két regionális vezetéken (NA 300, NA 250) a vízirány megfordításával nem csak Duna-víz juttatható a regionális rendszerbe (13. ábra), hanem a karsztvizet Esztergom városának vízellátására is fel lehet használni. A város hidrológiai rendszerét a továbbiakban is fenntartható déli betáplálással nem bolygatnánk meg, vízzavarosodásra kevésbé kell számítani, és nem utolsó szempont, hogy a két víz bármilyen arányban keverhető zavarosodás nélkül. 13. ábra. 11
