A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Rózsa Attila, PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda Bt., dr. Szűcs Péter, Miskolci Egyetem, Lakatos Attila, VIZITERV Environ Kft., : Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák tapasztalatai a Szob, Hidegréti vízmű területén

• Összességében megállapítható, hogy a Duna és a talajvíz, valamint az Ipoly és a talajvíz hidraulikai kapcsolata biztosított, amely lehetővé teszi a parti szűrésű utánpótlódás kialakulását a vizsgált vízműkutak termelésekor.

• A kavicsterasz sárgásbarna, barnásszürke színű nem, vagy alig meszes kőzetanyaga osztályozatlanul tartalmaz 0,1-0,2 mm átmérőjű homokszemcséket és 20-60 mm kavicsszemeket egyaránt.

• A kavicsterasz átlagos szivárgási tényezője a különböző vizsgálatok alapján kb. 200 m/nap- ra becsülhető.

• A kavicsteraszban tárolt felszín alatti víz tükre néhány méterre húzódik a felszín alatt.

• A 3,0-4,0 méter vastag - iszapos agyag, agyagos iszap, illetve homokos iszap, iszapos homok összetételű - fedőréteg alsó határoló felületének helyzetétől, illetve az aktuális folyóvízállásoktól függően, a felszín alatti víz hol a fedőben, hol pedig a kavicsteraszban helyezkedik el. Ebből adódóan a vizsgált terület egy részén nyílt tükrűnek, másutt nyomás alattinak tekinthető.

• A áramlási irány természetes, víztermeléssel nem befolyásolt állapotban kis és középvíz idején a folyók felé mutat.

Az egyes rétegek kezdeti vízszint értékeit a dokumentált nyugalmi vízszint adatok figyelembe vételével és a vizsgált terület regionális talajvízszint térképe segítségével határoztuk meg. A kavicsterasz esetében a 2. modellrétegben figyelembe kellett venni a vizsgált terület utánpótlódási viszonyainak sajátságait, amelyek alapján adtuk meg a modell peremfeltételeit a vízadó rétegben (12. ábra). A vízmű kutak a 2. modellrétegből termelik a vizet, amely utánpótlódását egyrészt a Dunából, másrészt az Ipolyból, harmadrészben a hatásterületen lehulló csapadékból, valamint az északi oldalról a háttérből származó talajvízből kapja. A Duna és az Ipoly esetében folyó cellákat alkalmaztunk a peremeken, míg az északi oldalon állandó vízhozamú cellákat adtunk meg a magasabb térszín felől történő talajvíz utánpótlódás szimulációjára.

12. ábra. Az alkalmazott peremfeltételek a hidrodinamikai modellben

Amennyiben egy hidrodinamikai rendszer vertikálisan több rétegből áll, amelyek között jobb és kevésbé jó vezető rétegek vannak, általában nem célszerű a vízrekesztő rétegben peremfeltételeket alkalmazni. A horizontális irányú áramlás uralkodóan ugyanis a vízadó rétegekben zajlik, míg a vízrekesztő rétegekben elsősorban vertikális irányú vízmozgás a jellemző. Így az első modell réteg esetében nem alkalmaztunk peremfeltételt.

16