A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Rózsa Attila, PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda Bt., dr. Szűcs Péter, Miskolci Egyetem, Lakatos Attila, VIZITERV Environ Kft., : Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák tapasztalatai a Szob, Hidegréti vízmű területén
A vízműkutak közelében található kavicsbánya tó felszín alatti vizekre gyakorolt hatását feltétlenül figyelembe kellett venni a modellezés során. A felhagyott kavicsbánya tó kezelése a csapadékkal csökkentett nagyságú szabad vízfelszín párolgással megegyező hozamú vízkivételként történhet. Ezt a vízkivételt a tó felszínén egyenletesen elterítve építettük be a hidrodnamikai modellbe. A tó felszíne 1.4 hektár, azaz 14000 m2. A területre jellemző szabad vízfelszín párolgásának és az éves átlagos csapadékkal csökkentett mennyisége kb. 430 mm/év mennyiségűre becsülhető. Ez éves szinten a tó teljes felületét figyelembe véve mintegy 6000 m3/év, azaz 16,5 m3/nap felszín alatti vízkészlet csökkenést jelent. Ezt a vízmennyiség kivételt a tó teljes felületén elhelyezett kútcellákkal modelleztük a vízbázis hidrodinamikai modelljében. A vízbázis védendő mértékadó kapacitása 3000 m3/nap nagyságú. Az üzemi termelési adatok eloszlását figyelembe véve a hidrodinamikai modellben a két termelőkút hozamát azonosnak vettük. Vizsgálataink során a biztonságra való törekvés érdekében két különböző termelési variánssal dolgoztunk. A hidrogeológiai védőövezet „A” és „B” zónájának a meghatározásánál figyelembe vettük a vízmű teljes védendő kapacitását, azaz 3000 m3/nap hozammal számoltunk. A belső és külső védőterület meghatározásánál viszont a tényleges maximális napi termelés mértékéből indultunk ki, 2000 m3/nap értékű víztermeléssel kalkuláltunk. A védőterületek kijelölésénél a hidrodinamikai modellben a mértékadó középvízszintekkel számoltunk. Természeten egy jól működő áramlási modellnek le kell tudnia szimulálnia akár a kisvizes, akár a nagyvizes időszakokat is. Ezért, ha a koncepcionális modell helyes, akkor tetszőleges időszakhoz tartozó vízállások esetén is jól kalibráltnak kell lennie a hidrodinamikai modellnek. 2007. októberének második felében intenzív mérési kampány történt a vizsgált területen, aminek keretében mértük a Duna és az Ipoly vízszint adatait, illetve a monitoring kutak vízszint adatait. A mérési kampány időszakában a mért vízszint adatok valamivel a modellben eredetileg szereplő közepes vízszint adatok alatt jelentkeztek. Ezeket a tényleges mérési adatokat figyelembe véve módosítottuk a hidrodinamikai modell bemenő adatait, s elvégeztük a modell kalibrációját. A hidrodinamikai modell kalibrációja igen jól sikerült, hiszen az RMSE hibajellemző értéke 0,11 m volt (13. ábra). Ez azt jelenti, hogy átlagosan 11 cm volt a különbség a monitoring kutakban mért vízszintek és a modell által számítottak között. Ez a pontosság igen jónak tekinthető a hidrodinamikai modellezés gyakorlatában figyelembe véve a számtalan bizonytalansági tényezőt. A kalibrációs eredmények alapján kijelenthetjük, hogy a vizsgált vízbázis hidrodinamikai modellje kellő pontossággal működik a legkülönbözőbb felszíni vízfolyás értékeknél is. 13. ábra. A hidrodinamikai modell kalibrációja A hidrogeológiai modellezés eredményei: 17
