A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Virág Margit, VIZITERV Environ Kft., Rózsa Attila, PÓRUSVÍZ Mérnöki Iroda Bt., dr. Szűcs Péter, Miskolci Egyetem, Lakatos Attila, VIZITERV Environ Kft., : Vízbázisvédelmi diagnosztikai munkák tapasztalatai a Szob, Hidegréti vízmű területén
figyelőkúton. A vizsgált szerves mikroszennyező komponensek - illékony aromás szénhidrogének (BTEX), illékony klórozott alifás szénhidrogének (VOCI), olajszármazékok, policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) és a peszticidek - koncentrációja kimutatási határ alatti volt. Ez utóbbit erősítik meg az „A” és „B” jelű kutakon végzett ismételt vizsgálatok eredményei is. 5. A HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐTERÜLET MODELLEZÉSE A hidrogeológiai védőterület modellezése a GEOFLUID Bt. (Miskolc, Perczel Mór u. 1.) közreműködésével történt. A hidrodinamikai modellezés kiindulásául az alábbiak szolgáltak: • A vizsgált vízmű két működő kútja parti szűrésű felszín alatti vizet termel a Duna és az Ipoly partján elhelyezkedő pleisztocén korú, 4,0-5,0 méter átlagos vastagságú kavicsteraszból. • A felszín alatt a kavicsréteg felett egy gyengén áteresztő réteget találunk, amely a laterális vízszállításban nem veszt részt, de a felső utánpótlódás lehetőségét biztosítani képes. A vizsgált kavicsos vízadó összlet Szob településen a vasút vonala fölött kiékelődik. • A vízműkutak termelése esetében az utánpótlódás döntő része a Duna és az Ipoly felől érkezik. Ezt az állítást a hidrodinamikai modellezés vízháztartási vizsgálatai is megerősítették. • Komplex mérőhengeres in-situ beszivárgás mérésre került sor a Duna medrében a Szob, Hidegréti Vízmű előtti partszakaszon annak érdekében, hogy a mederfenék vezetőképességi viszonyait fel lehessen tárni. A vizsgálatok eredményeiből levonható szakmai következtetések: A középvízi vízálláshoz tartozó partvonal melletti 50 méter széles sávban Duna Ipoly- torkolat előtti és az alatti 80 méter hosszúságú szakaszán a mederfenék vízzáró tulajdonságú. Folyásirányban az alatt ugyanez az 50 méteres sáv 0,5 m/nap-os függőleges szivárgási tényezővel ruházandó föl, a mederfenék alatti 0,5 méteres kőzettartományra vonatkozóan egészen a kőszórással védett partszakasz kezdetéig, azaz mintegy 130 méter hosszúságban. Attól kezdődően a függőleges szivárgási tényező ebben a sávban 2,0 m/nap-ra változik, s ugyanez az érték szerepeltetendő a Duna-meder parttól távolabbi, nagyobb áramlási sebességű teljes felületén. • Az Ipoly-folyó esetében mederkapcsolati hatásfok vizsgálat végzésére került sor, amelynek a modellezésnél is figyelembe vett főbb konklúziók az alábbiak. A biztonságra törekedve a Szob, Hidegréti Vízmű vízbázisvédelmi védőövezeti rendszerének meghatározásakor a felállításra kerülő numerikus szivárgáshidraulikai modellben az Ipoly- folyó mederfenekét - a meghatározott 650 1/nap-os átlagos értékkel szemben - „mindössze” 80 1/nap nagyságú függőleges átszivárgási együtthatóval érdemes felruházzuk. Ez a még mindig kitűnő mederkapcsolatra utaló szivárgáshidraulikai jellemző egy 0,1 méter vastag, 8 m/nap nagyságú - tehát a vízvezető réteg eredeti szivárgási tényezőjének mintegy 1/5-ével egyenlő - függőleges szivárgási tényezővel rendelkező elválasztó, kolmatált réteg jelenlétével egyenértékű. Az Ipoly medre alatt és a folyót övező 50 méter széles parti sávban kereken 40 m/nap-os szivárgási tényezővel javasoltuk felparaméterezni a vízvezető kavicsteraszt, míg a távolabbi területeken az egyéb módszerekkel (próbaszivattyúzás, visszatöltődés mérés stb.) helyileg meghatározott szivárgási tényezők vehetők alapul. 15
