A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - dr. Lénárt László, Miskolci Egyetem: A GVOP-VIMORE Projekt (2005-2008) barlangi méréseinek jelentősége a Bükki karsztvízszint alakulásának vizsgálatában

átlagokhoz viszonyítjuk a mért értékeket, az év 12 hónapjából összesen 5,5 hónapnyi időben átlag alatti volt a vízszint.)

A 2007-es év két árvízcsúccsal voltjellemezhető. Az első a tavaszi árvízcsúcsok közül a legkisebbek közé sorolható, de a decemberi csúcs - a vizsgált 17 év legmagasabb téli értéke - extrémnek mondható. (Ennek az volt az oka, hogy a csapadék nem hó, hanem eső formájában hullott ebben az időben a Bükkben.) A vizsgált időszak legalacsonyabb éves átlaghozama mellett 9,75 hónapban volt a vízszint az átlag alatt.

7. ábra. Diabáz-barlang, Nagy-akna talpa. Tavaszi és nyári vízszint (Lénárt, 2007)

A Diabáz-barlangban a 2006. év első felében mért eredményeit a (7. ábrán) mutatjuk be. Jól látható, hogy mind a tavaszi, mind a nyári árvíz idején relatíve magas vízszint volt a barlangrészben, de két kisebb árvízcsúcs is látszik, ami az Nv-17 mérőhelyen nem, vagy csak igen kis mértékben jelenik meg.

Az István-lápai-barlang IV. szifonjában a 2006. évi tavaszi áradás nagyon szépen látszik (8.10. ábrák). A vízszintemelkedés csaknem 40 m volt 7 nap alatt és utána tartósan azonos szinten volt 9 napig. Ez úgy képzelhető el, hogy a szifon vize valahol egy megcsapoló litoklázison - barlangágon? - át távozott. Viszont ez azt is jelenti, hogy amennyiben az a megcsapolás nem lett volna, a vízszint még magasabbra emelkedett volna.

Megvizsgáltuk a vízszint és a vízhőmérséklet összefüggését is. Az látható (8. ábra), hogy a vízszint emelkedésével a vízhőmérséklet először fokozatosan, majd ugrásszerűen hűl, melynek a legnagyobb értéke 2 °C-t is meghaladta. A tavaszi, hóolvadásból (12. ábra) származó víz hőmérséklete rövid idő után emelkedni kezdett, fokozatosan átvéve a kőzet hőmérsékletét, ill. a barlangba leérkeztek a melegebb, eső formájában hulló csapadékok is.

Teljesen hasonlóan reagált a víz vezetőképessége is (9. ábra). A magasabb érték az alacsonyabb vízszintnél volt, amikor a hosszú tartózkodási idő alatt több anyag tudott beoldódni a kőzetből. Viszont a gyors mozgású olvadékvizek oldóképessége kisebb lehet, ezért jelentősen csökkent a vezetőképesség. Később az eső formájában érkező csapadék hatására a vezetőképesség emelkedni kezdett.

7