A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - dr. Lénárt László, Miskolci Egyetem: A GVOP-VIMORE Projekt (2005-2008) barlangi méréseinek jelentősége a Bükki karsztvízszint alakulásának vizsgálatában

A vízhőmérsékletet és a víz vezetőképességet együtt a (10. ábrán) mutatjuk be. A teljesen párhuzamos mozgás jól látszik. Sajnos, a víz vezetőképesség mérő egység meghibásodott, így a görbe vége értelmezhetetlen volt, elhagytuk. De április elejéig jó és érdekes adatokat nyertünk erről a helyről is.

A tavaszi helyzettel szemben (amikor a vízszint emelkedése hőmérsékletcsökkenéssel jár) ősszel fordított módon történik a vízhőmérséklet változása. Az előző helyzethez képest nem túl jelentős, mindössze 4 m körüli vízszintváltozással párhuzamosan vízhőmérséklet emelkedés történik (11. ábra). Igaz, ez csak tized fokokban mérhető, de egyértelműen kimutatható. (Ez annak a csapadékcsoportnak a kezdő része, amely a 2007-es év végén jelentős karsztvízszint emelkedést okozott a Bükkben.)

A 2006-2007-es esztendők vízszintjét a (12. ábrán) mutatjuk be a Szt. István-barlang Pokol nevű részén lévő mérőhelyről. A csapadékokra való reagálás kitűnően látszik, valamint az is, hogy jelentős mértékű vizet tartalmazó csapadékcsoport szükséges ahhoz, hogy egyáltalán a víz megjelenjék a barlang adott részén. (Itt a barlangban ez a „megjelenési szint” - ami a bontás alját jelenti - 312 mBf-i értékű. A Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszerben lévő Tbp (Rh)-1 karsztvízfigyelő kút talpmélysége 302,5 mBf-i értékű, s gyakran süllyed a karsztvízszint a kút talpa alá. Azaz a méréseknek sokszor ilyen „fizikai korlátai” is lehetnek.)

8. ábra. Tavaszi vízszint az István-lápai-barlang IV. szifonjában (Háromszög: napi átlagos vízszint; négyzet: napi átlagos vízhőmérséklet) (Lénárt, 2006)

8