A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Lainé-Timmer Ágnes, Tóth Erika, Koleszár Judit, ÉKÖVIZIG: Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére
5. Geofizikai vizsgálatok A geofizikai méréseket a KSZI Kft. két alvállalkozó bevonásával készíttette el, 5-5 településre osztva a feladatot. A felszíni geofizikai mérések munkarészei az alábbiak voltak: • terepi mérések, • a mérési eredmények feldolgozása, értelmezése, • földtani szelvények szerkesztése GeoGold Kárpátia Kft. Kelemér, Gömörszőlős, Trizs, Imola, Szőlősardó vízbázisainak területén a vállalkozó vertikális elektromos szondázásokat (VESZ) és RMT módszert (rádió-magnetotellurika) alkalmazott a földtani-vízföldtani viszonyok megismerése céljából. A mérések kiértékelése után minden vízbázison 2-2 geoelektromos földtani szelvényt szerkesztettek. Háromkő Bt. A kiválasztott 5 terület (Égerszög, Varbóc, Szin, Becskeháza, Tornaszentjakab) vízbázisán alkalmazott vízkivételek jellegét és a területek földtani felépítését figyelembe véve, vertikális elektromos szondázást (VESZ ABmax=400 m és 800 m), sokelektródás ellenállásszelvényezést és - egy településen (Égerszög) - többazimutos VESZ mérést végeztek. 6. Víz és talajvizsgálatok A vízbázisvédelmi munka részét képezik a „Komplex vízvizsgálatok”. A vízvizsgálatok fő célja, annak meghatározása, hogy a víztermelő kutak vizében milyen felszíni eredetű szennyeződés mutatható ki. Figyelemre méltó eredmények: • A Keleméren mért mintában az összes TPH tartalom 24,4 pg/l. Azonban a vízminta szénhidrogén (TPH) tartalma a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM- FVM-KHVM együttes rendelet felszín alatti vizekre megadott „A” természetes határértékét (50 pg/l) nem haladja meg. • A növényvédőszer hatóanyag vizsgálat során Becskeházán és Imolán a kutakból kis koncentrációban kimutatható volt az atrazin. Ez a hagyományos, jelenleg már nem alkalmazható kukorica gyomirtószer arra utal, hogy régebben a kutak utánpótlódási területén viszonylag elterjedten alkalmazták ezt a szert. Megjelenése ezekben a kutakban egyben a felszínnel való kommunikációt is jelzi. • A trícium vizsgálat az elvárt eredményt hozta, megerősítette azt a feltételezést, Tornaszentjakab on és Trizsben a kutak idős vizet termelnek, 1950 után hullott csapadékból még nem jutott le a szűrőzött mélységig. A „Talajvizsgálatok” célja a mezőgazdasági diffúz szennyezőhatások felmérése volt azokon a településeken, ahol egyáltalán folytatnak ilyen jellegű tevékenységet. A mezőgazdasági termelés diffúz szennyezőhatásainak vizsgálatára talajmintákat vettek elsősorban az ivóvíztermelő kutak közelében elhelyezkedő szántóterületekről és ültetvényből. Meghatározták a legfőbb talajjellemzőket, a makrotápanyagok mennyiségét, valamint triazin hatóanyag tartalom vizsgálatot is végeztek. A növényvédőszerek közül azért került 4
