A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
4. szekció: VÍZKUTATÁS, VÍZTERMELÉS, VÍZVÉDELEM - Lainé-Timmer Ágnes, Tóth Erika, Koleszár Judit, ÉKÖVIZIG: Környezetvédelmi program a Gömör-Tornai karszt vízbázisainak védelmére
kiválasztásra ez a gyomirtó szer, mert alacsony ára miatt általánosan elterjedt a használata, valamint hosszú lebomlási ideje és mobilitása miatt lejuthat a felszín alatti vizekbe. A vizsgálatok alapján a területen tápanyag terhelés nem lépett fel és a vizsgált mintavételi helyeken triazinok nem voltak kimutatható mennyiségben a talajban. 7. Helyszíni vizsgálatok Ez a munkarész a települések vízgyűjtő területén fellelhető források (felszín alatti vizek felszínre bukkanása), víznyelők és töbrök feltérképezését, valamint felülvizsgálatát foglalja magában. Szükséges volt a kataszteri rendszerben nyilvántartott, illetve az 1: 10 000-es topográfiai térképeken feltüntetett vagy helyi információk alapján beazonosított források alkalmassági vizsgálatának elvégzése, annak eldöntésére, hogy állapotuk lehetővé teszi-e az észlelőhálózatba való bevonásukat, valamint a 3D-s hidrodinamikai modellhez szükséges alapadatok megállapítására, mint például a források koordinátahelyes elhelyezkedése, vízhozama, vízhőmérséklete, vízadó kőzetének meghatározása. Hasonló módon jártak el a töbrök és víznyelők feltérképezése esetében is, meghatározták ezek pontos helyzetét, méretét, típusát, hordozó kőzetét, továbbá felmérték aktivitásuk fokát. 8. Agrárgazdaság A vizsgált településeken a mezőgazdasági termelés szinte az egyetlen megélhetési forrás, melynek általános jövedelmezőségi színvonala alacsony. Átalakult és nagyon alacsony szintre redukálódott az állattartás. A projekt által érintett területen Imola, Égerszög, Trizs és Varbóc településeken a háztáji állattartás jellemző, csupán pár baromfit és sertést tartanak. A többi település esetében egy-egy jelentősebb állattartó telep működik. A területen nem működik hígtrágyás rendszer, általában mélyalmos rendszerű istállókat üzemeltetnek. A területen jellemzően legeltetéses gazdálkodás vagy szabadtartás folyik. A térségben jelentős mennyiségű szervestrágya képződésével és a telepeken való felhalmozódásával nem kell számolni, általánosságban elmondható, hogy az állattenyésztő gazdák növénytermesztéssel is foglalkoznak, így a keletkező szervestrágyát saját termőterületeiken használják fel. A növénytermesztés jelenlegi színvonala, alkalmazott termesztési módszere a felszín alatti vizek minőségét nem veszélyezteti. A terület termőhelyi adottságai nem kedvezőek, a cél a környezetkímélő termesztési módok alkalmazása. A területen tartott állatlétszám az állateltartó képességet nem használja ki. A vizsgált állattartó telepek működtetése megfelelő volt. Az Agrár-Környezetgazdálkodási Programhoz jellemzően a terület 10-15%-val csatlakoztak. A programban való részvétel vízbázisvédelmi szempontból nagyon kedvező, hiszen kívánalmai összhangban vannak a vízbázisvédelmi elvárásokkal. A program előírásai nem ellentétesek a vízbázisvédelem érdekeivel, természet-, táj- és talajvédelmi szempontok döntő része vízbázisvédelmi szempontból is kedvező. Ehhez a munkarészhez szorosan kapcsolódott a projekten belül a Nyilvánosság keretében megrendezett szakmai fórum. Igazán sajnálatos az a körülmény, hogy a gazdálkodók részére szervezett szakmai fórumon, ahol gazdálkodási és pályázati tanácsadás is történt, a széles körű tájékoztatás ellenére minimális volt a részvétel. Viszont pozitívumként értékelhető a jelenlévők aktivitása, érdeklődése. 5
