A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Molnár Martina, VITUKI Kht., Kovács József, ELTE TTK, Kovácsné Székely Ilona, BGF, KVIFK, Lázár Márta, Osaka University: A talajvízszint tér- és időbeli alakulása a Duna-Tisza közén a XX. század közepétől napjainkig, kilátások

évtizedekben. Az 1980-as évek elején végrehajtott decentralizációt megelőzően a mérések 3 naponként történtek. Az első észlelési nap a hónap 2. napján volt, majd 5-én, 8-án és így tovább. Attól függően, hogy hány nap volt egy adott hónapban 9 vagy 10 mérési eredmény feljegyzésére került sor. Ez egyben azt is jelentette, hogy tárgyhó utolsó és a következő hónap első észlelési napja között eltelt mintavételi idő 2 vagy 4 nap is lehetett. (Az egyenidőközű méréseket igénylő feldolgozások esetében az ekvidisztancia biztosítása további munkát igényel.)

A rövidebb, néhány nap, esetleg egy hét hosszúságú adathiányok az éves átlagok alkalmazása miatt nem jelentettek kizáró okot. Azonban több hónapos, sőt éves adathiányok is előfordultak, ezért ezeket az adatsorokat a további vizsgálatok során nem lehetett felhasználni. A klaszteranalízishez a folyamatos adatsor megléte mellett meg kellett határozni azt az időintervallumot is, amelyben a kiválasztott kutak mindegyike megfelelt a matematikai módszer által szabott feltételnek. Az 1970-2004. évek közötti intervallum választása bizonyult a legcélszerűbbnek. A választott állomások között néhány adatsorából csak egy, legfeljebb két év átlagértéke hiányzott. Ezek pótlására lineáris regresszió alkalmazásával került sor. A feltételeknek megfelelő adatsorral rendelkező 185 észlelőkút helyét a Duna-Tisza köze digitális domborzat-modelljére illesztve a 8. ábra szemlélteti.

8. ábra. A Duna-Tisza köze területének digitális domborzat-modellje és a vizsgálatokhoz felhasznált talajvízszint-megfigyelő kutak elhelyezkedése- 13 -