A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Molnár Martina, VITUKI Kht., Kovács József, ELTE TTK, Kovácsné Székely Ilona, BGF, KVIFK, Lázár Márta, Osaka University: A talajvízszint tér- és időbeli alakulása a Duna-Tisza közén a XX. század közepétől napjainkig, kilátások

5. Klaszteranalízis alkalmazása a csapadékmérő állomások és talajvízszint-észlelő kutak adatsoraira

5.1. A csapadékmérő állomások adatainak klaszteranalízise

A klaszteranalízis alkalmazása után az adatelőkészítés során megfelelőnek bizonyult adatsorokra kapott dendogram a 9. ábrán látható. Ha a dendogram alapján a csapadékmérő állomások csoportjait a 12 körüli transzformált távolság-érték alapján határoztuk meg, akkor a szakirodalomból megismert területi felosztáshoz hasonló eloszlást kaptunk. (Bartholy és Weidinger T. 1997., illetve Péczely Gy. 1998.). A transzformált távolságot 6- ra csökkenve az első klaszter három, a második csoport pedig két részre bomlott. Összesen 5 csoport alakult ki: 1/a, 1/b, 1/c, 2/a, 2/b, melyek területi eloszlását a 10. ábra szemlélteti.

Az 1/c csoport mérőállomásai a Duna-Tisza köze északkeleti részén helyezkednek el. Az 1/a csoport mérőállomásai a terület keletibb részére, a Duna-Tisza közén a Hátság és a Tisza közötti területen találhatók. Az 1/b csoport állomásai a Hátság középső részének nyugati oldalán, a Duna irányában (Kalocsa-Soltvadkert-Izsák-Fülöpszállás térsége) az 1/c csoport tagjai pedig a Harta-Kunszentmiklós-Örkény-Szolnok településeket összekötő vonaltól északra helyezkednek el. A második csoport (2/a és 2/b) mérőállomásai a hátság déli részén, illetve az Észak-bácskai lösztábla területén találhatók.

9. ábra. A csapadékmérő állomások dendogramja- 14 -