A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Molnár Martina, VITUKI Kht., Kovács József, ELTE TTK, Kovácsné Székely Ilona, BGF, KVIFK, Lázár Márta, Osaka University: A talajvízszint tér- és időbeli alakulása a Duna-Tisza közén a XX. század közepétől napjainkig, kilátások
A talajvízszint-süllyedéssel érintett területek közül a Kisalföld 50 cm-nél kisebb értékkel jellemezhető. A Duna-Tisza köze északi és délnyugati peremterületén, a Dráva-menti síkság jelentős részén, a Hajdúság keleti felén, a Nyírség északi részén és a Körös-Maros köze kisebb körzetében 25-50 cm közötti különbség-értékek jelentkeztek. A térképen a piros színnel jelölt, legnagyobb kiterjedésű területen 50-75 cm közötti eltérés mutatkozott. Helyenként, pl. Mohács térségében, Szarvas-Kunszentmárton körzetében, a Taktaközben 100 cm-t meghaladó talajvízszint-változás alakult ki 2007-ben. A síkvidékek területi átlagában 2007-ben 55-60 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el a talajvíztükör, mint 2006-ban. 3. Éghajlatváltozás, éghajlati modellek 3.1. Az IPCC Döntéshozói összefoglalója Az elmúlt évben készült el az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 4. jelentése, melyet a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében konferencia keretében mutattak be 2007. december 6-án. A munkacsoportok Döntéshozói összefoglalói a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadásában nyomtatott formában, magyarra fordítva is hozzáférhetővé vált, illetve pdf- formátumban a KvVM és az OMSZ honlapjáról letölthető. A Jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy „Az éghajlati rendszer melegedése vitán felül áll, mivel ez ma már nyilvánvaló a globálisan átlagolt levegő'- és óceán-középhő'mérséklet emelkedéséből, a hó- és jégtakaró kiterjedt olvadásából és a globális átlagos tengerszint-emelkedés megfigyeléseiből.” (Döntéshozói összefoglaló, 11. oldal.) E dolgozat tárgya szempontjából elsősorban az eredeti címén Climate-Change 2007: The Physical Basis (magyar fordításban: Természettudományos alapok) című első kötet megállapításai a legfontosabbak. A Döntéshozói összefoglaló által az éghajlatváltozás okaiként nevesített tényezőket az alábbiakban vázlatosan ismertetjük:- az éghajlatváltozás emberi eredetű hatótényezői közül legfontosabb a szén-dioxid, mint üvegház hatású gáz, melynek globális légköri koncentrációja az iparosodás előtti korszakban 280 ppm, 2005-ben pedig már 379 ppm volt- a légkör szén-dioxid-koncentráció növekedésének elsődleges oka az iparosodás alatt a fosszilis energiahordozók fokozott felhasználása, amihez a mezőgazdaság is hozzájárult, azonban az előbbinél kisebb mértékben- a metán globális légköri koncentrációja az iparosodás előtt 715 ppb, 2005-ben már 1774 ppb volt, ami messze meghaladta az utóbbi 650 000 ezer év természetes tartományát- a metánkibocsátás növekedési üteme az 1990-es évek elejétől csökkent (ez megfelel az összes kibocsátás - antropogén és természetes források összege - alakulásának- a dinitrogén-oxid globális légköri koncentrációja az iparosodás előtt 270 ppb, 2005-ben 319 ppb volt, melynek forrása több mint egyharmada antropogén, elsősorban mezőgazdasági eredetű. Növekedési üteme 1990-től közel állandó. A jövőbeli éghajlatváltozások felvázolásához a korábbi, harmadik értékelő jelentéshez képest a modellek szélesebb köréből készült nagyszámú szimuláció állt rendelkezésre. A megfigyelésekből származó pótlólagos információ alapján az éghajlatváltozás számos jellemzőjének valószínűségi becslése is lehetővé vált. A sokféle jövőbeli állapotot feltételező modellszimulációk magukban foglalják a 2000-ben készült SRES-be foglalt- 5 -
