A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Szalai József, Molnár Martina, VITUKI Kht., Kovács József, ELTE TTK, Kovácsné Székely Ilona, BGF, KVIFK, Lázár Márta, Osaka University: A talajvízszint tér- és időbeli alakulása a Duna-Tisza közén a XX. század közepétől napjainkig, kilátások

forgatókönyveket. (A SRES az IPCC Speciális Jelentése az Emissziós Forgatókönyvekről.) Ezek a forgatókönyvek különböző társadalmi-gazdasági fejlődés feltételezése esetén megvalósuló emissziót feltételeznek. A Döntéshozói összefoglaló négy csoportban összesen hat forgatókönyvcsoportot legfontosabb jellemzőit ismerteti. Az egyes forgatókönyv-csoportok jelölése betű és szám, illetve betűk és szám kombinációjával történt. (A legjellemzőbbnek tekinthető négy forgatókönyvcsoport jellemzőit a 2. táblázat tartalmazza.)

A hazai kilátások ismertetése előtt a globális változásokra vonatkozó előrevetítések közül kettő mindenképpen figyelmet érdemel:

Az SRES-forgatókönyvek szerint a következő két évtizedben 0,2 °C évtizedenkénti felmelegedés várható. Ha a kibocsátás a 2000. évi szinten állandósulna, akkor is 0,1 °C/

év értékkel kellene számolni.

Az üvegházhatású gázok jelenlegi mértéknek megfelelő, vagy azt meghaladó kibocsátása esetén a XXI. század folyamán további melegedés következne be. Az éghajlati rendszerben indukált változások nagy valószínűséggel meghaladnák a XX. században megfigyelteket.

3.2. A Nemzeti Éghajlati Stratégia

Az Országgyűlés 2008. március 17-én egyhangúlag elfogadta a Nemzeti Éghajlati Stratégia végleges változatát, ami a vonatkozó kutatási eredményekre támaszkodva ismerteti a valószínűsített változásokat, és mérséklésük érdekében a mindenkire egyaránt háruló, elkerülhetetlen feladatokat. Az ENSZ által felkért kutatókból álló tudóscsoport ugyanis megállapította, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. Az általunk vizsgált területet, a Duna-Tisza közét feltehetően fokozottan érintik majd a valószínűsített változások. Különösen, ha szem előtt tartjuk, hogy a globális átlaghőmérséklet 1 °C-os emelkedése esetén Magyarország területén 1,5-2 °C-os változás (emelkedés) következik be. A globális középhőmérséklet 1 °C-os emelkedésének elérése várhatóan 2025-re következik be. Az 1. táblázat erre a feltételezett állapotra tartalmaz a PRUDENCE-project keretében végzett modellfuttatások eredményeként kapott, az egyes évszakok, illetve év átlagának változására valószínűsített értékeket.

A valószínűsíthetően bekövetkező változások modellezésére alkalmazott eljárások (modellek) bemenő adatai körét természetesen nem csak mért adatok alkotják, hanem a feltételezett társadalmi-gazdasági folyamatokat is figyelembe kell venni. Ez utóbbiakat összefoglaló néven éghajlati forgatókönyvekbe rendezték és betűjelekkel látták el. A kezdetben kidolgozott több tucatnyi forgatókönyv - ennélfogva a mindegyikre kiterjedő felmérhetetlen és vélhetően jelentős részben felesleges mennyiségű energiaforrást felemésztő modellezési munka elkerülése miatt - közül mára négy fő csoport (2. táblázat) és ezek esetenkénti változatai köré kristályosodtak a vizsgálatok.- 6 -