A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Somogyi Csaba, Takács Ilona, FETIKÖVIZIG: Érpatak (VIII. sz.) főfolyás múltja, jelene, jövője
3.2. Probléma feltárása Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás biztonságos belvízelvezetésének feltételei mára teljes mértékben nem adottak. Több jelentős és költséges beavatkozást igényel, melyek fontossági sorrendben a következők: Sorrend Feladat megnevezése Beavatkozás szükségességének helye 1. Nyíregyháza városi szakaszán burkolatcsere 13+130-13+205 13+240-13+340 13+625-13+760 14+000-14+190 km szelvények között 2. Nyíregyháza városi szakaszán padkarendezés 13+118-13+205 13+230-14+190 km szelvények között 3. Szakadópart rendezése (Szarvassziget) 6+430-7+430 km szelvényei között 4. Böge kotrás 3+000-3+460 km és 17+533-17+780 km szelvények között 5. Nyíregyháza városi szakaszán iszapolás 10+330-12+200 km szelvények között 6. Fenékesés növelése, híd átépítése 25+271-29+180 km szelvények közötti 7. Oláhréti tápcsatorna böge kotrás Oláhréti tápcsatorna 0+500-0+900 8. Szarvasszigeti vízrajzi állomás átépítése Újfehértói vízrajzi állomás átépítése 7+970 km szelvény 29+230 km szelvény 9. Érpataki vésztározó üzemképessé tétele 30+915 km szelvény, védőgátak építése > Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás Nyíregyháza város belterületére eső szakasza mederburkolattal és padkával van ellátva. A mederburkolat és a padka az 1950-es években készült. Az eltelt 50 év alatt a burkolat nagyobb részt tönkre ment, elkorrodált. Az utóbbi években jelentősen növekedett a városban aszfaltozott illetve más burkoló anyaggal ellátott felületek nagysága. A városi csapadékvíz elvezető hálózat is sokat fejlődött és azok karbantartására is sokat fordítanak. Ezek hatására lecsökkent a lefolyási idő a csapadékvíz hamarabb jut a befogadóba. A nagyobb intenzitású csapadék hatására megnövekszik a csatornába a vízszint. A nagyobb vízszintek hatására megnövekszik a vízmozgás, ami lehetővé teszi az elöregedett, korrodált burkoló elemek további elporladását, így az nem tölti be a szerepét, nem védi meg csatorna meder és a rézsű kimosódásától, ezáltal veszélyeztetve a belterületi lakóházakat. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, mint a belvízcsatorna kezelője a legrosszabb állapotban lévő szakaszokat 2002. évtől a pénzügyi lehetőségeknek megfelelően már elkezdte felújítani. Ezekkel a csatornaszakaszokkal jelenleg nincs is probléma. Az elkövetkező időben további szakaszokat kell bevonni a felújításokba, hogy a csatorna biztonságosan el tudja látni a funkcióját. 4
