A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
3. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Somogyi Csaba, Takács Ilona, FETIKÖVIZIG: Érpatak (VIII. sz.) főfolyás múltja, jelene, jövője
> Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás Nyíregyháza város alatti szakaszán a 3+500 és 8+000 km szelvények között a mély beágyazódás, valamint a laza homokos talaj miatt a főfolyás mindkét oldalán rézsűsuvadások keletkeztek. A korábbi években a legkritikusabb szakaszon mintegy 200 m hosszban már lett helyre állítva csatornarézsű. Ezen a szakaszon a meder és rézsű elfajulást megakadályoztuk. Nagyon fontos lenne a biztonságos üzemelési és fenntartási feladatok végzése miatt a további helyreállítást folytatni. A leszakadó rézsű anyagát az elég gyors és állandó vízmozgás tovább szállítja a csatornában és lerakja az iszaplerakó bögében (ami idő előtt feliszapolódik, és nem tölti be a szerepét) valamint a befogadó Lónyay főcsatorna torkolat alatti részére. A gyors feliszapolódás a későbbiekben további meder elfajulásokat okoz. A minél későbbi beavatkozás a helyreállítás költségét drasztikusan megnöveli. > Az Érpatak (VIII. sz.) főfolyáson és az Oláhréti tápcsatornán lévő iszaplerakó bögék legutolsó kotrása 1996-ban volt. Az eltelt 12 év alatt oly mértékben feliszapolódtak, hogy nem töltik be a funkciójukat. Így a területen lévő tározók, a főfolyás városi szakasza (főleg a burkolattal ellátott része) valamint a befogadó Lónyay főcsatorna (közvetlen a főfolyás torkolata alatt) feliszapolódott. Az iszaplerakó bögék kotrása mára sürgőssé vált. Az eltávolítandó iszap mennyisége 1.870 m3. > A főfolyás városi szakaszán a 10+330 - 12 +200 km szelvények között a „G” 160/80-as burkoló elemek kotrására van szükség, mivel ezen a szakaszon a feliszapolódás nagymértékű. Az elemekben az iszapréteg vastagsága eléri az 50 cm-t. Az iszap eltávolítása kézi munkával történhet. > Az elmúlt időszak jelentősebb belvizei (1999, 2006.) Újfehértó város környékén nagy elöntéseket és a belterületeken jelentős belvízproblémákat okozott. A belterület csapadékvizének döntő részét a Téglási (VIII/7. sz.) mellékág és a Hadházi (VIII/7-2. sz.) oldalág - melyek a Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat kezelésében vannak- gyűjti össze és vezeti le az Érpatak (VIII. sz.) főfolyásba 29+586 km szelvényébe. Annak érdekében, hogy a kezelésünkben lévő főfolyás Újfehértóról és a felsőbb szakaszokról jövő belvizeket gyorsabban el tudja vezetni, szükségessé vált 29+180 km szelvénytől lefelé egészen a 25+271 km szelvényben lévő Oláhréti duzzasztóig a főfolyás fenékesésének növelésére fenékszint süllyesztéssel. A csatornán egy jelentős kotrásra van szükség a 2,5 m-es fenékszélesség és 1:1,5 rézsűhajlás megtartásával. Ehhez azonban szükséges Érpatak (VIII. sz.) főfolyás 26+686 km szelvényében lévő vasbeton híd küszöbszintjét 50 cm-rel lesüllyeszteni. A híd a Közútkezelő KHT kezelésében van. A hídnál összesen 25 m hosszban lévő 100/80-as "G" burkolatot is át kell építeni. A tervezési szakaszon lévő „G” rendszerű Mezőnyös típusú mederburkolatokat is szükséges cserélni, mivel azok már rossz állapotban vannak, erősen korrodáltak. > A Szarvasszigeti és Új fehértói vízrajzi állomás átépítése. A Szarvasszigeti vízmérő állomás állapota leromlott felújításra szorul. Az Újfehértói vízrajzi törzsállomás alapvető problémája, hogy a mérőhely környezetében a csatornának nincs esése, így kis vizek esetében nincs vízsebesség és nem lehet vízhozammérést végezni. A vízrajzi mérőállomás többi része is felújításra szorul. > Az Érpataki /Csürüréti/ vésztározó az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás 30+915 km szelvénye fölötti szakaszon helyezkedik el, Érpatak település külterületén. A funkciója szerint beüzemelésére rendkívüli belvizes időszakban kerülhet sor. Csökkenti a belvízhullámot, biztosítva ezzel a főfolyás vésztározó alatti szakaszának (pl.: Nyíregyháza, Újfehértó) biztonságosabb belvízelvezetését. A vésztározó kivitelezése 1965-ös év során nem lett befejezve. Megépült az Érpatak (VIII. sz.) főfolyás 30+915 km szelvényében a völgyzáró 5
