A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kovácsné Oltyán Eszter, Dr. Vasas Ferencné, KÖTIKÖVIZIG, dr. Wágner János, Mátrai Ildikó, Eötvös József Főiskola: Az élővíz-csatorna jó ökológiai potenciáljának meghatározása

AZ ÉLŐVÍZ-CSATORNA JÓ ÖKOLÓGIAI POTENCIÁLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

KOVÁCSNÉ OLTYÁN ESZTER

1 - DR. VASAS FERENCNÉ2- DR. WÁGNER JÁNOS3 - MÁTRAI ILDIKÓ

1

1 - Eötvös József Főiskola, 2 - KÖTIKÖVIZIG,

3 - Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Bevezetés

Gyulán valaha a Fehér-Körös folyt keresztül, másfél évszázada azonban biztonsági okokból a várost elkerülő mesterséges mederbe terelték a folyót. A régi meder képezi ma az Élővízcsatorna gyulai szakaszát, mely mindig tiszta vizet kap a Fehér-Körösből. Az alsó szakaszon azonban korántsem ilyen kedvező a helyzet. Itt olyan mértékű szennyezőanyag-terhelés éri a csatornát, hogy Békéscsabától a békési torkolatig korántsem nevezhető mindig „élővíz”-nek. A Víz Keretirányelv alapján 2015-re ezen csatorna állapotára vonatkozóan is teljesítendő feladat a jó ökológiai potenciál elérése. Tanulmányunk témája a célállapotnak és a hozzá vezető utak lehetőségeinek elemzése.

Problémafelvetés

A három várost (Gyula, Békéscsaba, Békés) átszelő, közel 40 km hosszú Élővíz-csatorna békési szakaszának tragikus vízminőség romlása az urbanizáció és az iparosodás következménye. A csatorna integrált hasznostású : belvízi főgyűjtő, öntözővíz és iparivíz szolgáltató, a tisztított szennyvizek befogadója. Ezen kívül rekreációs célokat is szolgál, mindhárom említett település városképének meghatározó eleme.

A szennyezőanyag terhelésen túl problémát okoz a kiegyenlítetlen frissvíz utánpótlás, melynek oka részben árvízvédelmi biztonsági előírásokból, részben anyagi erősforrások hiányából adódik. Mindezek következtében a csatorna a torkolati szakaszon napjainkra elvesztette élővíz jellegét, hasznosításra alkalmatlanná vált.

1. ábra. Az Élővíz-csatorna elhelyezkedése és szerepe a térség vízgazdálkodásában (KÖR-KÖVIZIG, 2004)

A Víz Keretirányelv alapján az Élővíz-csatornát erősen módosított természetes vízfolyásnak minősítették (SZILÁGYI, 2004). A szervesanyag-terhelés és tápanyagterhelés