A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
1. szekció: VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS - Kovácsné Oltyán Eszter, Dr. Vasas Ferencné, KÖTIKÖVIZIG, dr. Wágner János, Mátrai Ildikó, Eötvös József Főiskola: Az élővíz-csatorna jó ökológiai potenciáljának meghatározása
szempontjából kockázatos minősítést kapott, mindkét esetben a pontszerű szennyezésekre visszavezethető okok miatt. Veszélyes anyag szerinti és hidromorfológiai kockázatosság a vízfolyáson nem áll fenn. Mivel a fenti kockázatok azt valószínűsítik, hogy 2015-re nem érhető el a jó ökológiai állapot, a környezeti célkitűzéseknél a jó ökológiai potenciál elérését kell figyelembe venni, és az intézkedési tervben ennek megfelelő intézkedésekről kell gondoskodni. Kérdés, hogy milyen körülmények között érhető el az elvárt jó ökológiai potenciál, megvannak-e illetve megteremthetők-e az ehhez szükséges feltételek. Anyag és módszer AVíz Keretirányelv végrehajtása során körvonalazódott előírásokat szem előtt tartva vízminőségi elemzéseinknél a csatorna hossz-szelvénye mentén kijelölt mérési pontokon regisztrált öt éves adatsorokat dolgoztuk fel a biológiai állapotot befolyásoló kémiai paraméterekre nézve. Más szabályozás hiányában, úgy döntöttünk, hogy a biológiai állapotot meghatározó kémiai paraméterekre nézve a jó ökológiai állapotra javasolt határértékeket (SZILÁGYI, 2004) tekintjük meghatározónak. A mintavételi helyeket, amelyek eredményeire nézve az értékelés történt, több szempont alapján választottuk ki : • legyen referencia eredmény, amelyet jelen esetben a betáplált frissvíz minősége jelent, • jól jellemezze az adott szakasz vízminőségi állapotát, • a betorkolló szennyező források hatása jól mérhető legyen, • statisztikailag elég eredmény legyen ahhoz, hogy a jellemző értékek korrektek legyenek. Az értékelt mintavételi helyek: 1. Békés, torkolati szivattyútelep Az Élővízbe torkolló összes szennyezőanyag terhelést tartalmazza az itt vett minta, jól mutatja a békési alsó szakasz állapotát és az öntisztulás képességét is, hiszen az utolsó szennyvízbevezetés jóval följebb történik. 2. Békéscsaba, Bandikafa Itt már Gyula és Békéscsaba teljes terhelését szállítja a csatorna, a mintavételi pont közvetlenül a legnagyobb szennyezőanyag-terhelést jelentő Békéscsabai szennyvíztisztító telep bevezetése alatt található. 3. Békéscsaba, Veszely A Bandikafánál lévő mintavételi pont minőségéhez viszonyítva a Veszelynél mintázott vízminőségen jól látszik a különbség a Gyula-Békéscsaba közötti fölső szakasz és a Békéscsaba-Békés között jellemző alsó szakasz között. 4. Gyula, alsó körgáti zsilip Itt még csak a Gyulán betorkolló Vár Fürdő elfolyó vize szennyezi a csatornát. A Fehér-Körös A Fehér-Körös országhatárnál lévő országos törzshálózati mintavételi pont, ezt tekintjük a továbbiakban a háttér-referenciának, mivel közel esik az Élővíz-tápcsatorna vízkivételi műtárgyához. Adatsorainkat különbontottuk azokra az időszakokra, amikor volt frissvíz betáplálás, és amikor nem volt meg ennek a lehetősége. A két rész-adatsor statisztikailag jellemző értékeit hasonlítottuk össze hossz-szelvény mentén, paraméterenként. A frissvíz hiányos időszakok viszonylag ritkábbak voltak, ráadásul a mintavételek még ennél is ritkábban estek ezekre az időszakokra, ezért annak érdekében, hogy az adatmennyiség statisztikailag reprezentatív legyen, az öt éves adatsorok értékelésével kellett dolgoznunk. A komponensek kiválasztása a folyóvizek jó ökológiai állapotára vonatkozó kémiai határértékekkel foglalkozó szakirodalom (SZILÁGYI, 2004) alapján történt. Az itt szereplő általános kémiai paramétereket és a hozzájuk tartozó határértékeket tekintettük az elérendő 2
